Világháborús centenárium – A magyar katonák hősiességét bemutató állandó tárlat nyílik a Hadtörténeti Intézet és Múzeumban

Budapest – Az első világháborúban a fronton harcoló magyar katonák tevékenységét és hősiességét, valamint a hátország áldozatvállalását helyezi a középpontba a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum (HIM) új, a világháborús centenárium ez évi kiemelt rendezvényeként május 20-án nyíló kiállítása.

Kovács Vilmos, a múzeum parancsnoka az MTI-nek adott elmondta: az első világháború éveit mintegy ezer négyzetméteren bemutató állandó tárlatot nemcsak látogatóként, hanem egy korabeli életsorsot választva is végigjárhatják az érdeklődők.

Az ezredes kitért arra, hogy a Várkert Bazárban is megtekinthető egy látványos első világháborús kiállítás, de – mint megjegyezte – egy háborút sokféle szempontból be lehet mutatni. A HIM-nek a világháború katonai vonatkozásait kell előtérbe helyeznie, a katonák történetével kell megismertetni a látogatókat.

Kovács Vilmos kifejtette, hogy a Hadtörténeti Múzeummal szemben más elvárások is vannak, többek között a tanárok részéről. Mint elmondta: egyre több diákcsoport látogatja a múzeumot, ezért fontos, hogy számukra ne csak közérthető és érdekes legyen a tárlat, hanem hasznos tudásanyagot is jelentsen.

A parancsnok kiemelte, a HIM alapfeladatának tekinti, hogy mindenki megismerje és elismerje az első világháborúban harcoló magyar katonák hősies magatartását: hogyan harcoltak, miként éltek a fronton, adott esetben nélkülöztek. Kovács Vilmos elmondta: az egykori Magyar Királyság területéről 3,2-3,4 millió katona vonult be az első világháborúban. Közülük több mint 1,5 millió, vagyis minden második magyar katona megsebesült.

Mellettük mintegy 800 ezren estek hadifogságba, számos katona végleg eltűnt és több mint 600 ezer magyar honosságú katona – aki 1914-hez mérten a Magyar Királyság területén született – halt meg az első világháborúban.

A katonai szerepvállalás mellett a múzeum a hátország áldozatvállalását is be akarja mutatni. A hátország teremtette meg a lehetőséget, hogy a magyar katonáknak legyen élelmiszere, felszerelése és a kornak megfelelő haditechnikai eszközei. A hátországban egyre több nő és 16 éven felüli gyermek bevonásával működő hadi- és egyéb ipari tevékenység biztosította az utánpótlást, másfelől az itthon maradt lakosságtól egyre nagyobb forrásokat vontak el. A lakosság egyre növekvő “nélkülözési spirálba” került, amely 1917-ben már valós élelmiszerhiányt jelentett. Mindezek ellenére erős társadalmi szolidaritás is kialakult a hátországban: jótékonysági akciókat indítottak, különböző alapokat hoztak létre és megjelent a hadsegélyezés.

Kovács Vilmos elmondta, hogy a kiállítást hosszas előkészületek, szakértők bevonásával szakmai viták előzték meg. A munkálatok 2012-ben kezdődtek meg, a kiállítás egyes részei 2014 óta összeálltak. A tárlat az I. Világháborús Centenáriumi Emlékbizottságtól kapott jelentős anyagi és szakmai segítség, valamint a Honvédelmi Minisztérium támogatásával valósulhat meg.

A parancsnok hozzátette: a kiállítás illeszkedik a múzeum tavaly nyílt 1848-as kiállításához is. Az első világháborús tárlat kronológiai felvezetése a forradalom és szabadságharc, valamint a kiegyezés utáni – történelmi és katonai szempontból is igen jelentős – időszak bemutatásával indul. Ebben az időszakban, a “boldog békeidőkben” az Osztrák-Magyar Monarchia felívelő korszakában a Magyar Királyság területén is sok kulturális és ipari beruházás, fejlesztés indult el. A magyar gazdaság, a hadiipar, a haditechnika szempontjából egyaránt jelentős korszak volt ez. Számos új fegyver jelent meg, például az addigi elöltöltő puskák helyett a hátultöltő fegyverek, a géppuska, korszerűbb lett a tüzérség. Emellett 1905-1906-tól jelentős korszak kezdődött a flottafejlesztésben is, sorozatban készültek a hadihajók az akkori Magyarországon.

A tárlat következő, fő része az 1914-es mozgósítással kezdődik: bemutatják az időszakot, amikor még rövid – hetekig, legfeljebb hónapokig elhúzódó – háborúra készültek. Az 1918 végéig tartó világháborús időszakot több termen keresztül nem csak tárgyakkal – köztük műtárgyakkal, korabeli fegyverzetekkel, hadfelszerelésekkel, térképekkel -, hanem digitális eszközökön, “frontanimációkkal” is szemléltetik. A kiállítás az újonnan kialakult Európa térképével zárul, illetve egy moziteremben a világháborút bemutató dokumentumfilmeket vetítenek, továbbá rendhagyó történelemórákat is tarthatnak ott – fejtette ki a parancsnok.

Kovács Vilmos szólt arról is, hogy nem csak egyszerű látogatóként lehet megtekinteni a tárlatot. A kiállítás megtekintése elején a jegyen található vonalkóddal regisztrálva választani lehet nyolc – különböző visszaemlékezések alapján kreált – életsors (két nő és hat katona férfi) közül, s minden teremben az adott karakter életútjával lehet végigkövetni a háborús eseményeket. Mindemellett a Nagy háború öröksége című kiadványt, a kiállítás “kicsinyített mását” is haza lehet vinni, amely – mint a parancsnok kiemelte – nem csak egy katalógus a kiállításról, hanem akár tankönyvnek is beillik.

A kiállítást május 20-án Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, az I. Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság elnöke és Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára nyitja meg. Másnap, május 21-én, a honvédelem napján déltől családi nappal vezetik fel a Hadtörténeti Intézet és Múzeum új állandó kiállítását, amely a szóbeli történelem érettségire készülő diákoknak is hasznos tudást adhat.

-MTI-








hirdetés