Virtuális séta a vízügy múltjába

A rápolti hajómalom makettjét Hauer Ferenc hajóács készítette
A rápolti hajómalom makettjét Hauer Ferenc hajóács készítette - © Fotó: Pusztai Sándor
Nyíregyháza – Írásos emlékek és művészeti alkotások is gazdagítják a vízügyi történeti gyűjteményt.

Megyeszékhelyünk egyik rendkívül gazdag, mégsem különösebben ismert múzeuma került sorra a Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár Helytörténeti esték – virtuális látogatás Nyíregyháza kutatóműhelyeibe című rendezvénysorozatának legutóbbi előadásán. A Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Történeti Gyűjteményt Vass Viktória mutatta be az érdeklődőknek.

– A gyűjtemény története 1962-ig nyúlik vissza, először a Nyírvíz-palota egy kis szobájában kapott helyet a gyűjtemény. A ’70-es években raktárjelleggel működött, jelenlegi helyére 1988-ban került – foglalta össze röviden az intézmény történetét a múzeumi ügyintéző, majd a főbb jellemzőiről is szót ejtett. – Öt nagy és két kisebb vízügyi társulat, valamint a vízügyi igazgatóság és jogelődjei írott és tárgyi emlékeit őrizzük. A kutatók szolgálatában áll a több mint kétezer kötetes könyvtár, a fotótár pedig a szivattyú­telepek, zsilipek építéséről, az árvízi pusztításokról és újjáépítésekről tanúskodik.

– Az istrángos cölöpverő a töltésszakadások elzárásának legfontosabb eszköze volt. Eredetiben a nagyecsedi technikatörténeti kiállítóhelyen látható, mi pedig a makettjét őrizzük – tért rá Vass Viktória a múzeum néhány kincsének bemutatására. – A rápolti volt a Szamoson működő utolsó hajómalom, ennek a fotója és a makettje egyaránt megtalálható nálunk. Kialakítottunk egy Széchenyi István-emlékhelyet is, itt többek között a Desdemona makettje látható – a legnagyobb magyar ezzel a bárkával járta be a Tiszát, felmérve, hogy miként lehet hajózhatóvá tenni a folyót.

Műemlék szivattyútelepek

– A tervtárban megtalálhatók a Tisza, Szamos, Túr, Kraszna folyók szabályozásának, valamint a belvízelvezető csatornák, műtárgyak, szivattyútelepek építésének tervdokumentációi, de a látogatók megismerhetik a régi műszereket, egyenruhákat, irodai és hírközlési eszközöket is a vízügy múltjából. A művészet is helyet kap a múzeumban: számos olyan festményt, akvarellt és rajzot őrzünk, amely egy-egy vízügyi dolgozó munkája.

– A Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Történeti Gyűjteményhez tartozik két szivattyútelep is. A tiszaberceli gőzüzemű telep 1896-tól 71 éven át működött, 1983 óta műemlék.
– A másik az Ecsedi-láp lecsapolásának egyik legfontosabb műtárgya, amely 1915 és 1917 között épült, s a belvízmentesítés mellett Mátészalkát és a 14 környező községet is ellátta villamos energiával. Ez utóbbi 1987 óta műemlék, ma technikatörténeti kiállítóhelyként működik, az építés századik évfordulója alkalmából június 2-án egy ünnepség helyszíne lesz – említett újabb érdekességeket Vass Viktória, aki azt is hozzátette, hogy minden évben bekapcsolódnak az olyan országos rendezvénysorozatokba, mint a víz világnapja, a múzeumok majálisa vagy a múzeumok éjszakája.

Várják a látogatókat

A különösen gazdag gyűjtemény és az idő rövidsége miatt az előadó nem vállalkozhatott részletes bemutatásra, ezért abban a reményben búcsúzott a Helytörténeti esték hallgatóságától, hogy felkeltette a figyelmet és sokan személyesen is megtekintik majd a Felső-Tisza-Vidéki Vízügyi Történeti Gyűjteményt Nyíregyházán, a Móricz Zsigmond utca 48. szám alatt.

KM-HP








hirdetés