Visegrádi államfők – Zeman Brüsszel beavatkozásáról, Duda az Északi Áramlat károsságáról, Kiska az EU megosztása ellen beszélt

Prága/Pozsony – Milos Zeman cseh államfő a visegrádi országok belügyeibe történő brüsszeli beavatkozásról, Andrzej Duda lengyel köztársasági elnök az Északi Áramlat-2 gázvezeték káros mivoltáról beszélt azon a pénteki sajtótájékoztatón, amelyet a négy visegrádi ország államfője tartott a szlovákiai Csorbatón folytatott kétnapos megbeszéléseik után. Andrej Kiska szlovák elnök ugyanakkor az Európai Uniónak a szélsőségességgel szembeni védelmét sürgette.


“Úgy vélem, hogy az Európai Unió beavatkozási kísérletei a visegrádi országok belügyeibe elfogadhatatlanok, és csak felesleges feszültséget keltenek az Európai Unióban” – jelentette ki Zeman.

A cseh államfő példaként a migrációs problémát említette, amelyben Brüsszel és a V4-ek véleménye eltér egymástól.

“Közös (visegrádi) siker, hogy a migránskvóták lekerültek a napirendről, és Nyugat-Európa lényegében elfogadta álláspontunkat, hogy a migránsoknak a helyszínen, származási országaikban kell segíteni” – fejtette ki.

“Találkozónk megerősítette a V4-ek összetartását, amely rendkívül fontos, ha sikert akarunk elérni az EU-ban. Egyenként gyengék, közösen erősek vagyunk” – hangsúlyozta a cseh elnök. Zeman a visegrádi szolidaritás jó példájának minősítette, hogy a cseh parlament határozatban állt ki Magyarország mellett, bírálva az Európai Parlament által elfogadott Sargentini-jelentést.

Andrzej Duda, lengyel köztársasági elnök szerint az Északi Áramlat-2, nem gazdasági, hanem politikai projekt, amely káros Európa számára.
“Nyilvánvaló, hogy nem kereskedelmi, hanem politikai jellegű beruházásról van szó” – mondta Duda.

Úgy vélte, hogy az Oroszországot Németországgal összekötő földgázvezeték egyetlen energiaszállítót “helyez kiemelt, előnyös helyzetbe” és ez “függő helyzetbe hozza Európai Uniót a Gazprommal, ténylegesen Oroszországgal szemben”. Hasonló véleményt fogalmazott meg a témával kapcsolatban Andrej Kiska szlovák elnök is. “Álláspontunk világos: az Északi Áramlat-2-nek soha nem kellett volna megépülnie, hiszen a létező gázvezeték is csak 50 százalékban van kihasználva” – mutatott rá a politikus.

Áder János magyar államfő felhívta a figyelmet arra, hogy az Európai Unió a földgázvezetékek kérdésében ne alkalmazzon kettős mércét. Emlékeztetett arra, hogy a múltban volt egy Déli Áramlat nevű energiavezeték projekt is, de az végül nem valósult meg, mert felépítését megvétózták – kíváncsian várja, hogy a brüsszeli döntéshozók hogyan foglalnak majd állást az Északi Áramlat esetében. A magyar vezető azt is hangsúlyozta, hogy az energetikai források diverzifikációja szükségességének kérdésében már évek óta egyetértés van a visegrádi országok között.

Milos Zeman cseh elnök bizonyos értelemben elhatárolta magát a nyilatkozatoktól kijelentve, hogy az Északi Áramlat-2 ügye nem volt témája a csorbatói tanácskozásnak.

Andrej Kiska szlovák köztársasági elnök a sajtótájékoztatón azt hangsúlyozta, hogy az Európai Unió rendkívül sikeres projekt, de szükség van a védelmére, mert Európában növekszik az idegengyűlölet, a szélsőségesség és a nemzeti egoizmus.

“Egyetértettünk abban, hogy az Európai Unió egy rendkívül sikeres projekt, amely azonban védelemre szorul. A visegrádi országoknak meg kell mutatniuk, hogy képesek hozzájárulni Európa egységesítéséhez” – mondta Kiska.

A szlovák elnök kifejezte meggyőződését, hogy az olyan viták helyett, mint például az EU régi és új tagjaira osztása, egymás jobb megismerésére, megértésére van szükség, s Brüsszelnek is jobban meg kellene ismerkednie az egyes tagállamok konkrét helyzetével.
“Szükség van arra, hogy meghallgassuk egymást, jobban megismerjük egymást, empátiával viszonyuljunk egymáshoz” – szögezte le Andrej Kiska.

A jövő évi európai parlamenti választások kapcsán felhívta a figyelmet arra, hogy népszerűsíteni kell, mit is hozott az egyes visegrádi országoknak, lakosságnak az EU-tagság.

Az államfői találkozón – fejtette ki a szlovák vezető – az időszerű európai helyzet megvitatása mellett fontos téma volt a gazdaság korszerűsítése, a robotizáció, az automatizáció, és a vállalkozói környezet fejlesztése, valamint a szegénység elleni küzdelem.
A vállalkozó környezettel foglalkozva Kiska bírálta Nyugat-Európát, amely az alacsonyabb költségek érdekében előszeretettel helyezi keletre termelési kapacitásait, de már nem a kutatásokat. “Ezen a helyzeten változtatni kell”

– MTI –








hirdetés