Visszakerült eredeti tulajdonosához az elpusztultnak hitt Székely-krónika

Budapest – Visszakerülhet Erdélybe a Székely-krónika. Az Országos Széchényi Könyvtárban (OSZK) őrzött, sokáig elveszettnek hitt, 1559-ben kiadott könyvritkaságot kedden ünnepélyes körülmények között adta át Tüske László, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója Vargha Mihálynak, a Székely Nemzeti Múzeum főigazgatójának.


Tüske László, az OSZK főigazgatója az eseményen kiemelte, hogy a könyvritkaság története jól mutatja az intézmény legfontosabb küldetését, az értékek felismerését, megmentését és megőrzését.

Mint mondta, a hányatatott sorsú kötet súlyos károkat szenvedett annak idején, de Benke Éva odaadó, gondos restauráló munkájának köszönhetően helyreállított állapotban kerülhet vissza eredeti helyére, a Székely Nemzeti Múzeumba. Vargha Mihály, a Székely Nemzeti Múzeum főigazgatója kiemelte: olyan relikvia kerül vissza az intézménybe, amely a közel 150 éves határon túli múzeum legrégebbi könyve lesz. Megemlékezett arról, hogy a kötetet intézményük egyik zivataros periódusában, 1945-ben magas parancsra vagonírozták be legszebb műtárgyaikkal együtt és így próbálták nyugatra szállítani. Zalaegerszegen vesztegelve bombatámadás következtében a szerelvény kigyulladt. A tűzben elpusztult csaknem 25 ezer oklevél és könyv, nagyméretű festményekkel és több száz grafikai művel együtt. “Nagy veszteség volt, de a múzeum túlélte” – mondta.

“A mai nap ünnep számunkra, visszatér egy elcsángált juhunk” – hangsúlyozta a főigazgató, aki köszönetet mondott mindazoknak, akik megmentették a kötetet.

Farkas Gábor Farkas, az Országos Széchényi Könyvtár Régi Nyomtatványok Tárának vezetője felidézte, hogy amikor Kis Böndi János vasutas a romok eltakarítása közben rábukkant a könyvre és odaajándékozta az OSZK-nak, a régi nyomtatványok tárának akkori vezetője jól tudta, mekkora értékről van szó, ezért elrejtette, nehogy a történelmi körülmények miatt örökre eltűnjön, megsemmisüljön.

Hosszú ideig az OSZK egyik páncélszekrényében lapult a kötet, amelynek létezése a könyvtár munkatársai között “fülbesúgásos módon” hagyományozódott tovább.

Az 1559-ben Krakkóban kiadott könyvritkaság tudományos értékei közül kiemelte: az első magyar nyelvű krónikáról van szó, másrészt ez a könyv volt egykoron a Csereyné-kódex őrző kötete, évszázadokon keresztül megőrizve az első magyar nyelvű kéziratos énekeskönyvünket, verseskötetünket. “Valóságos kincs, ami visszakerülhet most a helyére” – hangsúlyozta az OSZK munkatársa.

Az ünnepélyes átadáson jelen volt Kis Böndi János fia és lánya is.

– MTI –








hirdetés