Viszockijra emlékeznek

Viszockij több mint ezer költeményt és dalszöveget írt
Viszockij több mint ezer költeményt és dalszöveget írt
Nyíregyháza – Az idén lenne nyolcvan­éves Vlagyimir Viszockij, akinek versei csak halála után jelenhettek meg nyomtatásban.


Vlagyimir Viszockij nyolcvan évvel ezelőtt született, de csaknem negyven éve halott. A brezsnyevi éra ikonikus alakja, a szovjet-orosz művész fenegyerek a Vaganykovói Temetőben lelt örök nyugalomra 1980-ban, a moszkvai olimpia idején. Színészi pályája a hazánkban is jól ismert, magyar állampolgárságot szerzett Jurij Petrovics Ljubimov által alapított, majd vezetett moszkvai Taganka Színházban teljesedett ki.

Vlagyimir Viszockij a Hamlet szerepében vált leginkább ismertté, amellyel több országban nagy sikert aratott, például nálunk is. A nyugati országokban elsősorban felesége, a híres francia színésznő, Marina Vlady révén tudott fellépni és sikereket elérni. Ő segített neki a vasfüggöny időnkénti átlépésében, mint ahogy tette ezt néhány ismert magyar filmes szakember is abban az időben, így Mészáros Márta vagy Jancsó Miklós.

Titkos-tiltott felvételek

A szovjet rendszerben az üldözött értelmiségi mártíriumát viselő gitáros költő dalai, versei – egy kivételével – csak halála után jelenhettek meg nyomtatásban. Műveit ugyanakkor a lelkes rajongók agyonjátszott, elnyűtt titkos-tiltott magnófelvételeken terjesztették, kézről kézre adták őket a Szovjetunióban. Több mint ezer költeményt írt az orosz sanzon, a városi folklór, a kocsma-, a katona- és a börtöndalok hagyományait, stílusjegyeit is egyaránt szem előtt tartva.

A legendás bárd halálát követően hazánkban már a nyolcvanas évek elején-közepén olvashattuk Viszockij magyarra átültetett verseit és dalszövegeit olyan neves költők, fordítók tolmácsolásában, mint Veress Miklós, Baka István, vagy a Nagykálló, Nyíregyháza és Debrecen által is sajátjának vallott Ratkó József. Az ezredfordulót követően már nem csak újságok és folyóiratok hasábjain közölték Viszockij költeményeit: disszertációkat, könyveket, elemzéseket írtak róla, köteteket jelentettek meg magyar nyelvre fordított műveivel. 2008-ban például Nyíregyházán, a Krúdy Könyvkiadó gondozásában látott napvilágot Kettős portré villanófényben címmel Cs. Jónás Erzsébet könyve Ratkó József Viszockij-fordításainak elemzéséről az akkori Nyíregyházi Főiskola támogatásával.

Három könyv jelent meg

A brezsnyevi korszak halhatatlan ikonja, Vlagyimir Szemjonovics emléke előtt, a költő születésének nyolcvanadik évfordulója alkalmából Magyarországon három könyv is tiszteleg. Marosi Lajos Zavarni néha még fogok fordításkötete 160 időmértékes magyar nyelvű átültetést tartalmaz kulturális háttérrel is aláfestve.

Szöllősi Dávid Viszockij-80 című fordításkötetében a szovjet-orosz bárd 168 alkotását teszi közkinccsé, többek között olyan zseniális, emblematikus műveket, amelyek most először látnak napvilágot hazánkban. Viczai Péter Gennagyij Nord, avagy az „Ismeretlen Viszockij” címmel 2018 januárjában megjelent könyvében párhuzamokat von Gennagyij Nord kortárs orosz költő, előadóművész, színész és Vlagyimir Viszockij költészete, dalszerzői munkássága között, ezzel is tisztelegve a moszkvai Taganka Színház egykori legendás vezető színművészének emléke előtt.

– Dr. Viczai Péter, a Magyar-Orosz Művelődési és Baráti Társaság alelnöke –








hirdetés