Vizsgáznak a nyelviskolák

Az elmúlt 15 évben országszerte több száz nyelviskolában kezdték el az idegen nyelvek oktatását. Ha ma valaki, például német nyelvet szeretne tanulni, szó szerint tanfolyamok ezrei közül kellene kiválasztania a legmegfelelőbbet. Ez pedig a legtöbb tanuló lehetőségeit meghaladó feladat.

Az iskolák száma mellett az utóbbi években a tanulók igényei is gyorsan növekedtek. Egyértelművé vált, hogy a fiatalabb és idősebb tanulók egyaránt a praktikus, azonnal alkalmazható tudást keresik. Professzionális körülményeket, de mindenek előtt személyes, saját gyakorlati szempontjaiknak megfelelő oktatást várnak el.

45 év alatt csak 14 százalék
Magyarországon a 45 év alatti korosztály 3 százalékának van felsőfokú nyelvvizsgája, 8 százaléka tett sikeres középfokú, és 3 százaléka alapfokú állami nyelvvizsgát. A nyelvtudás erőteljesen kapcsolódik az iskolai végzettséghez. A diplomás népesség közel 70 százaléka legalább egy idegen nyelven beszél B1 szinten – tehát körülbelül alapfokon -, és minden ötödik diplomásnak egynél több idegen nyelvből is van szélesebb körben használható nyelvtudása. Az érettségizettek között a használható nyelvtudással rendelkezők aránya 26 százalék, az érettségivel nem rendelkezők között ez az arány 5 százalék.

Készült tehát egy felmérés, amit a Nemzeti Felnőttképzési Intézet megbízásából a Medián és – szakmai tanácsadóként – a Nyelviskolák Szakmai Egyesülete készített. Az átfogó kutatás európai viszonylatban is újdonságnak számít.

A célcsoportot képező, 45 év alatti korosztály fiatalabbik felének – tehát a 30 év alattiaknak – is csak igen csekély hányada, pontosan 7 százaléka felel meg annak a célkitűzésnek, hogy minden uniós állampolgár legalább két idegen nyelvet beszéljen az anyanyelvén. Mivel a 15-44 éves népesség idősebbik felének, tehát a 30 éven felülieknek 51 százaléka csak az orosz nyelvet tanulta idegen nyelvként az iskolában, ezért nem csoda, hogy még ebben a viszonylag fiatal népességben is igen magas az idegen nyelveket nem beszélők aránya: a 15-44 éves népesség 45 százaléka egyáltalán nem beszél nyelveket.

Orosz után angol, német

A rendszerváltás az idegennyelv-tanulás területén a kötelező orosz nyelvtanulás eltörlését és a szabad nyelvválasztás bevezetését jelentette. A változás drasztikusan ment végbe, és oroszul ma már gyakorlatilag senki nem tanul, vagy legalábbis olyan kevesen, hogy arányuk 1000 fos mintán nem mérhető. Az orosz nyelv helyére leggyakrabban az angol vagy német nyelv oktatása került. Szélesebb körben használható angol nyelvtudással a 15-44 éves népesség 17 százaléka, némettudással 10 százaléka rendelkezik. Más nyelveken a vizsgált korosztály 4 százaléka beszél elfogadható szinten. A jelenleg idegen nyelvet tanulók 7 százaléka tanul az angolon és németen kívül más idegen nyelvet, melyek között a francia, az olasz és a spanyol a legnépszerűbbek.

A környező volt szocialista országok nyelve nem jelenik meg az oktatási palettán. Ezek iránt az érdeklődés gyakorlatilag a nullával egyenlő. Azon kevesek, akik ezeket a nyelveket (cseh, horvát, román, szerb, szlovák, szlovén, ukrán) beszélik, nyelvtudásukat családi örökségként kapták, vagy életük valamely részében ezekben a szomszédos országokban éltek.

Még a négyest is alig…

A válaszadók, az általános iskolai idegennyelv-oktatás színvonalát átlagosan csak hármasra osztályozták, a középiskolai nyelvoktatásra adott értékelések átlaga 3/4, és a felsőfokú oktatásban nyelvet tanulók által adott „jegyek” sem érik el a négyes átlagot. A nyelviskolai tanfolyamoknak és a magántanároktól vett óráknak a színvonalát az iskolarendszerű oktatás teljesítményénél jóval magasabbra értékelték azok, akiknek volt alkalmuk tapasztalatot szerezni ezekben a nyelvtanulási formákban.

Az ajánlott nyelviskolák listáját a www.nyelviskola.hu oldalon megtalálhatja.








hirdetés