Vízstressz alakulhat ki

Vízstressz alakulhat ki
© Grafika: ÉKN
Hajdú-Bihar – Július első hetében melegedő, de jobbára száraz, napos vagy gyengén felhős idő volt jellemző Kelet-Magyarországon. Agrometeorológia a Debreceni Egyetem Agrártangazdaságából.

Második nyári hónapunk, mely a klasszikus kánikulai időszak nyitánya, még a június végi lehűlés nyomán viszonylag hűvös idővel indult. Elsején még egy északkeleti ciklon hátoldalán hideg levegő érkezett, ennek megfelelően 20-23 fok fölé nem is emelkedett a hőmérséklet, s a rákövetkező hajnalon nagy területen mértünk mindössze 4-6°C-os talaj menti hőmérsékletet. A hideg levegő utánpótlása hamar megszűnt és a délnyugatira forduló áramlással már újabb melegedés kezdődött. Ez tetőpontját péntekre érte el, amikor ismét 32-33 fokos hőség szárította talajainkat, majd a hét hátralevő részén mérséklődött a meleg. A hét középhőmérséklete összességében így is 0,5-1°C-kal a sokévi átlag felett zárt, napfényből pedig 5-10 százalékkal kaphattunk többet az átlagnál.

Kiszáradt a talaj

Csapadék szempontjából ugyanakkor messze elmaradt az időszak a megszokottól, legalábbis Észak-Tiszántúl döntő hányadán kifejezetten száraz volt az idő és nem esett több 1-5 milliméternél. Hajdú-Biharban a hét legvégén és leginkább a déli-délkeleti területekre korlátozva hullott 5-10 milliméter, valamint egy-egy elszórt zápor, zivatar lokálisan eredményezett 5 milliméter körüli csapadékot. Ezzel együtt területi átlagban jó 15-20 milliméteres deficittel zárt július első hete, amely erőteljes kiszáradással járt a talaj felszíni rétegeiben. A művelt réteg nedvességtartalma általában a szabadföldi vízkapacitás 40-50 százalékát sem éri el, az 1 méter mélységű szelvényben pedig 100 millimétert körüli a hiány.

Öntözni kell

A száraz idő az évnek ebben a szakaszában nem rendkívüli, sőt, a betakarítási munkák szempontjából üdvös is: könnyebb a szervezés és a minőség is kedvezőbben alakul, különösen a gabona és a szálastakarmányok tekintetében. A többi kultúra viszont igényelné a vizet: különösen a virágzásban lévő kukorica, a répafélék hálálják meg ilyenkor az öntözést, de a kertészeti növények számára is kritikus lehet egy-egy száraz periódus, hiszen az elmúlt héten is 5 milliméter felett alakult a potenciális párolgás napi értéke. Ez azt jelenti, hogy egy átlagos gyepfelszín is mintegy 5 milliméter nedvességet volt képes elpárologtatni a talajból naponta, így a héten 30 milliméter feletti volt a vízkészlet fogyása a gyökérzónában. A dúsabb lombozatú és vízigényesebb állományok vízfogyasztása még ennél is nagyobb volt, feltéve, hogy a gyökértérben volt elegendő felvehető víz. Ennek hiányában ugyanis már a növekedést és a terméskilátásokat korlátozó vízstressz lépett, vagy léphetett fel.

– Debreceni Egyetem – AKIT DTTI Agrometeorológiai és Agroökológiai Monitoring Központ –








hirdetés