Zárt kapukat döngetnek a nagycsaládos albérlők

Nem könnyű a költözködés, pláne, ha nagy a család
Nem könnyű a költözködés, pláne, ha nagy a család
Nyíregyháza – A rossz tapasztalatok miatt nem szívesen adnak ki albérletet többgyermekes szülőknek.


Miután a főbérlőnk közölte, hogy mennünk kell, felkerestünk egy ingatlanközvetítő irodát, ahol segítséget ígértek, de nem kaptunk. Naponta érdeklődtünk, hogy találtak-e olyan kiadó házat, ami megfelelne nekünk, de legtöbbször flegmán leráztak minket annyival, hogy nem, ami azért volt bosszantó, mert az újságokban és az interneten keresgélve mi olvastunk olyan hirdetést, amit szinte nekünk írtak – legalábbis azt hittük. Úgy döntöttünk, hogy a kezünkbe vesszük a sorsunkat, felkerestük a bérbe­­adókat, és akkor jött a hideg zuhany – mesélte lapunknak elkeseredetten Anita, a háromgyermekes anyuka.

– Szinte egytől egyig azt válaszolták, hogy ennyi gyerekkel nem költözhetünk. Megdöbbentő volt ez az elutasítás, hiszen az még érthető is, hogy a háziállat kizáró ok, de a gyerekek?! Mind attól féltek, hogy nem fizetünk időben, és a hatályos törvények miatt nem tudnak kitenni minket a házból, ha adósságot halmozunk fel vagy kárt teszünk a lakásban. Mindig minden csekket befizettünk, a kicsiket sem felelőtlenségből vállaltuk, hanem mert szerettünk volna nagy családot.

– Az idő telt, félő volt, hogy nem találunk új otthont, de az utolsó pillanatban mégiscsak sikerült, nem kellett a rokonok pincéjében meghúzni magunkat… Gyorsan túlestünk a költözésen, azóta folyamatosan csinosítgatjuk a házat. Nagyon elszomorító az emberek bizalmatlansága és a hozzáállásuk a sokgyermekes családokhoz – jegyezte meg Anita, s hozzátette: úgy érzi, néhány hét alatt húsz évet öregedett.

Betelt a pohár!

A közös képviselői feladatokat ellátó nyíregyházi Gyebrószki János nem csodálja, hogy az ingatlantulajdonosok kétszer is meggondolják, kiknek adják ki albérletbe a lakásukat.

– Sok érdekes történetet hallottam már az évek során. Előfordult például, hogy alig tudta kipaterolni a lakásából a többgyermekes, tetemes tartozást felhalmozott bérlőt a tulaj, amikor „betelt a pohár”. Nem elég, hogy hideg vizet ihatott az elmaradt bérleti díjakra, a közüzemi számlatartozásokat neki kellett kifizetnie, és a lelakott lakás felújítása, bútorcseréje is súlyos tízezreibe került, a „kedves” albérlő 100 ezer forint lelépési pénzt kért (s kapott), hogy végre szedje a sátorfáját, és távozzon a pereputtyával.

– A főbérlő így nemhogy csekély nyereséggel, kifejezetten veszteségesen zárta a „jövedelemkiegészítő befektetést”. Tanult belőle: a következő albérlőt, aki egy jól öltözött, egyedülálló férfi volt – már bejelentette az adóhatóságnál, hivatalos szerződés készült, jó pénzért. A fiatalember előzetesen alapos átvilágításon esett át, még ajánlólevelet is hozott az előző helyről! A lakbérért jelentkező tulajt egy szép napon üres lakás várta, a jogi hercehurca pedig többe került volna, mint az albérlő által hátrahagyott hátralék… – mesélte a közös képviselő, hozzátéve: a becsületesség, tisztesség, kulturált viselkedés olyan tulajdonságok, amelyek vagy megvannak az emberben, vagy nem, legyen az roma vagy magyar, idős vagy fiatal, egyedülálló vagy nagycsaládos.

KM-CsA, PI, TG

A teljes cikk elolvasható a Kelet-Magyarország május 6-i számában és a kelet.hu-n.








hirdetés