Zokogva köszönték meg a tizenkét holdat

Baracsi Endre, a megyei közgyűlés alelnöke is megkoszorúzta az emléktáblát
Baracsi Endre, a megyei közgyűlés alelnöke is megkoszorúzta az emléktáblát - © Fotó: Pusztai Sándor
Tiszanagyfalu – A háborús romok között vált valóra a magyar parasztság álma, a földosztás.

A földosztás kezdetének 72. évfordulóján Rudolf János Ferencné felelevenítette történelmi előzményeket, s kiemelte: Tiszanagyfalu tipikus cseléd- és napszámosközség volt, ezért a lakosság föld utáni vágya kifejezetten erős volt. – Elsőként a három legszegényebb ember kapott 12–12 hold földet, ezzel településünk 1945. március 27-én bevonult a történelembe – mondta a polgármester a községháza előtt tartott hétfői megemlékezésen.

A föld utáni vágy kifejezetten erős volt a községben.
Rudolf János Ferencné

Vengrinyák János saját versét szavalta el, majd az emléktábla megkoszorúzása után az emlékezők útja az Ady Endre Művelődési Házba vezetett, amely szűkösnek bizonyult az óvodások, az általános iskolások, a református gyülekezet kórusa és Géczi Ferencné szavalata alatt. Az ülő és állni kényszerülő érdeklődők száma nem csökkent akkor sem, amikor Tóth Sándor történész előadása következett.

– Magyarország történelmi sajátossága, hogy a nagy változások rendszerint valami kataklizmához kapcsolódnak – fogalmazott a Nagy Imre Társaság tagja. – Nem volt ez másképp 1945-ben sem, amikor a háborús romok között vált valóra a magyar parasztság álma, a földosztás.

Lapunk tudósítását idézték

A történész felidézte lapunk (akkori nevén: Magyar Nép) korabeli tudósítását is, amely szerint a kedvezményezettek leborulva, zokogva köszönték meg a földet. Tóth Sándor végezetül arra is kitért: az álomnak vége szakadt néhány év múlva, amikor elkezdődött a mezőgazdaság erőszakos kollektivizálása.

– KM-HP –








hirdetés