Zöldáram bíbor ködben

Nyéki Zsolt
Nyéki Zsolt
A mintegy 180 munkahely elveszítése fájóan konkrét szám, ám ami vele jár, azt nehéz most még átlátni.Nyéki Zsolt jegyzete

Egy szimbólum, mintegy 180 munkahely, s még ami vele jár – első olvasatra ez a veszteség Vásárosnamény egykori fűrészüzemének bezárásával. Szimbólum, hiszen huszonhárom évvel ezelőtt a vasfüggönyön innen (a teljes blokkot beleértve) ez volt az első olyan cég, amelybe nyugati tőkést engedtek, s működhetett többségi „kapitalista” tulajdonban vegyesvállalatként. A mintegy 180 munkahely elveszítése fájóan konkrét szám, ám ami vele jár, azt nehéz most még átlátni.

Ha egy gyár bezár, sohasem „csak” egy üzem szűnik meg. Elesnek a megrendeléstől a beszállítók, a javítást és karbantartást végzők, a fuvarozók, a dologozókat vivő s hozó cégek, nem utolsó sorban a település kasszája is szegényebb lesz az addigi iparűzési adóval. Ha egy gyár bezár, rögtön megjelennek a nagy „megmondók”, akik bármi is legyen az ok, a politikai hovatartozástól függően varrják ellenlábasaik nyakába az egészet – pedig ha egy gyár bezár, érdemesebb azt megnézni, miért jutott odáig.

A beregi eset többek között súlyos ellentmondásra is figyelmeztet: igyekszünk növelni a megújuló energiák arányát, de ezt az uniós kötelezettséget nem lehet adminisztratív módon letudni. Évek óta cikkezünk arról, hogy az energetikai célú favásárlás puszta állami dotációja helyett tényleges energiaerdők telepítéséhez kellene rendelni a költségvetési forrásokat. Enélkül értékes faanyag kerül az ipari kazánokba – s ez túlmutat Bereg legújabb problémáján, ez a biomasszára épített erőművek fenntarthatóságát kérdőjelezheti meg.

– Nyéki Zsolt –








hirdetés