Nincs párjuk a nyomkövetésben

Józsa - Naska nélkül a balmazújvárosi lány is komoly bajba kerülhetett volna.Egy Bárándnál elkóborolt fogyatékos fiú és egy zempléni szőlőhegyen rosszul lett idős férfi után újabb bajba jutott köszönheti a testi épségét Naskának. Mint hétfőn írtuk, a Debreceni Egyetem Különleges Orvos- és Mentőcsapatának (DEKOM) keresőkutyája ezúttal egy térben, időben nehezen tájékozódó, 20 éves lányt kutatott fel órákkal azután, hogy a Balmazújváros melletti Értelmi Fogyatékosokat Ellátó Intézet gondozottja „elveszett”.

Az angol véreb gazdájával, Hegedűs Gáborral keddi józsai látogatásunkkor nem tudtunk találkozni, beszélgettünk viszont a kutya kiképzőjével, Kertészné Bakó Zsuzsával. – A lány múlt pénteken napközben egy másik beteggel sétált, majd leült egy padra azzal, hogy fáj a lába. A társa hazament, s amikor visszatértek, a fiatal nő már nem volt ott. Engem este nyolc körül a rendőrök riasztottak, s tíz felé járt, amikor bekapcsolódtunk a már zajló keresésbe – elevenítette fel a kiképző, aki maga is a DEKOM tagja. Mint mondta, a lány párnája bőven elegendő szaggal szolgált ahhoz, hogy Naska fokozódó lendülettel vigye a társaságot a nyomon, egyre beljebb egy koromsötét erdősávba. Mivel az orrukig sem láttak, hajnalhasadtáig vártak, bár a kutya élénksége egyértelműen jelezte a cél, vagyis a lány közelségét. Újra megindulva rátaláltak, egykedvűen üldögélt az éjszakában. – Mivel kifejezetten hűvös volt, és csak pólót, nadrágot viselt, reggelre alaposan megfázhatott volna – hallhattuk Kertészné Bakó Zsuzsától.

Labdások és belesek

A kiképző minden nap foglalkozik az öt éves Naskával, akit másfél-két éves korában kezdtek kiképezni a nyomkeresésre. Persze jobb lett volna már kölyökkorában belevágni, de Hegedűs Gáborék akkor még nem gondolkodtak ilyesmin.

Erre a feladatra ez a világ legalkalmasabb kutyafajtája. Amíg például a rendőrség által leginkább használt németjuhászok egy 2 órán túli nyommal már nehezen boldogulnak, addig az angol véreb elmegy egy 24-34 óráson! Nem véletlen, hogy régebben az űzött vad felhajtása mellett szökött rabszolgák felkutatására is használták… A keresőkutyákat – mint ezt a szukát is – ivartalanítják, hogy kizárólag a feladatra koncentráljanak. – Mindezzel együtt sem robotok, nekik is vannak jobb és rosszabb napjaik. Utóbbin azt kell érteni, hogy nehezebb rávenni a munkára. A vérebek „belesek”, vagyis a kaja motiválja őket, míg a vizslákat a feladat teljesítése esetén járó labdázás – tudtuk meg Kertészné Bakó Zsuzsától, aki azért hozzátette, hogy a kutyának a dicsérő szavak, az érintés is fontos ösztönzést adnak. Naskánál – akit nyugodt, barátságos, de kissé félénk jellemként írnak le ismerői – különösen fontos a kedveskedés.

Ráncosfejűek

Érdekesség, hogy a fajta jellegzetességét adó fejtájéki redők a nagy, lelógó fülekkel együtt a hatékonyabb szaglást szolgálják. Amikor ugyanis a kutya leszegi a fejét, a redők és a fülei előre esnek, olyan csatorna képződik, amelyben a szagok koncentráltabbak. Az angol vérebek szeme véresnek látszik, s látásuk gyengébb is az átlagnál, ugyanakkor ez nem betegség, hanem fajtajelleg.

Marci, a jövő reménysége

Bár Naskának immár hárman is sokat köszönhetnek, a DEKOM nagy reménysége a még kölyök – szintén angol véreb fajtájú – Marci. Naska pont azért, mert későn kezdődött a tanítása, csak közepes nyomkereső, persze így is jóval többre képes, mint a kutyák általában. Marcit viszont kiskorától erre a célra trenírozzák, ráadásul genetikailag is kiváló szimattal bíró elődökkel büszkélkedhet (a képesség öröklődik).

Sokan emlékezhetnek Lustira, a megtermett, végtelen barátságos kanra, aki gyakran elkísérte a DEKOM-ot különböző rendezvényekre, nem szólva arról, hány ember után kutatott esőben, hóban, kánikulában. Őt sajnos egy éve súlyos betegség vitte el.

RaL