A hétpecsétes könyv titkai

Talán nem tartozik a legismertebb és

leggyakrabban játszott művek

közé Franz Schmidt: A

hétpecsétes könyv

című oratóriuma, de

Kovács László

karmester szerint fantasztikus élménynek

lesz tanúja az, aki az

operafesztivál egyik

koncertjeként meghallgatja ma este a

Művészetek Házában.

A karnagyot arra kértük, hozza kicsit

közelebb a hallgatósághoz az

oratóriumot.

– Méltatlanul mellőzött

műve a hazai koncerttermeknek – fogalmazott.

– Ennek egyik oka, hogy a zeneszerző

rendkívül nehéz feladatot ró

az énekkarra és a tenor

szólistára, de ennek ellenére

ajánlom a zenekedvelő

közönség figyelmébe. A

Jelenések könyvének egyik

epizódját mutatja be a mű, a bibliai

alapú történetet a szerző

kiegészítette, így született

meg a döbbenetes hatású

oratórium. Tulajdonképpen a

jó és rossz a harcáról

szól, ahol végül a jó

győz. Sok–sok szimbolikus elemet tartalmaz a

zene, a hetedik pecsét nyitásakor szinte

a világvége eljövetelét

érezzük– mesélte a karmester.

Bonyolult darab

Felvetettük: a zenekritikák

harmadrangúnak, sápatagnak, olykor

jelentéktelennek titulálják a

zeneművet. Kovács

László szerint ez azért

lehetséges, mert azok a kritikusok, akik ezeket

a jelzőket használták

Schmidt művére,

valószínűleg nem színvonalas

előadást hallgattak meg.

– Azt ugyanis tudni kell, hogy

rendkívül bonyolult darabról van

szó. Ha valamelyik karmester rosszul

nyúl hozzá, ráadásul

gyengék a szólisták és

gyenge a kórus is, akkor valóban nem

nyújt élményt az

oratórium a

hallgatóságnak. Magyarországon

egy–két alkalommal

játszották eddig, de még

igazán jó előadás nem

született –állapította meg

Kovács László,

majd a próbafolyamatról elárulta:

kezdetben a zenekar furcsán szembesült a

művel, mert a zene akkor éri el igazi

hatását, amikor az énekkar

és a szólisták is

hozzáadják saját

szólamukat. És ha mindenki pontosan

dolgozik, akkor lesz fantasztikus az

előadás.

Fél évig

Kovács László

elárulta azt is, hogy a karmestertől is

komoly felkészültséget és

munkát kíván az

oratórium, Hiszen tőle függ,

hogy a közönség

„dögunalmasnak” vagy felemelő

élménynek tartja–e a művet. A

miskolci operafesztiválon azonban

kiváló előadásnak

leszünk majd tanúi, hangsúlyozta a

karmester. Két amatőr kórus

a közreműködő, akik fél

évig tanulták a művet, de

„döbbenetes, milyen jól

tudják”.

Hol?

Franz Schmidt: A hétpecsétes

könyv A Miskolci Szimfonikus Zenekar

oratóriumestje Június

11–én, 18 órakor

Művészetek

Házában (Miskolc)

Közreműködik: Váradi

Zita, Megyesi Schwartz Lúcia,

Szappanos Tibor, Cser Krisztián, a

Budapesti Ifjúsági

Kórus és a Vass Lajos

Kamarakórus Karigazgatók:

Gerenday Ágnes és Somos Csaba

Vezényel: Kovács

László

és műve

A hétpecsétes könyv

című mű Ausztriában

és német nyelvterületen

egyaránt nagyon

népszerű. Schmidt (1874-1939)

ezt a nagyszabású

oratóriumot 1937–ben

komponálta. A mű

életművének egyik

utolsó alkotása. Franz

Schmidt, aki Bartók és

Kodály kortársa,

érdemtelen módon szinte

teljességgel ismeretlen még a

zenészek számára is

Magyarországon. Pozsonyban

született, és habár

Bécsben élt, édesanyja

révén magyarul is

beszélt. Akkoriban személye

jelentősen befolyásolta a

bécsi zenei életet. Nemcsak

kitűnő csellista volt a

Bécsi Filharmonikusoknál,

hanem igazgatója, majd rektora is a

bécsi Zeneművészeti

Főiskolának. Az

oratórium az apokalipszis

zenetörténetileg első

megkomponálása. A

Jelenések könyvének

zenei nyelvre történő

lefordítása

későromantikus stílusban

szimfonikus zenekarra, orgonára, hat

szólistára, kórusra.

Kapcsolódó cikkek:

• Bécset is idézi az idei

miskolci operafesztivál

Operafesztivál Miskolcon!

Bartók+ Bécs; fókuszban a

gyerekek