Ínyencségek: ritkán játszott operák

Két olyan Mozart-operát

is láthat a közönség az

operafesztivál idei

műsorán, amelyet nagyon ritkán

játszanak világszerte a

társulatok. Az egyik a Kairói

lúd című, mondta lapunknak

Bócz Sándor. A

zenetörténész

utánanézett a legpontosabb zenei

lexikonban is, ott is azt írják,

még sosem, legalábbis

Mozart életében biztos,

hogy nem állították az

operát színpadra. A

zeneszerző ugyanis csak egy részét

írta meg, aztán elment a kedve tőle,

így csak néhány jelenet

létezik belőle. – A

nyitányát viszont gyakran műsorra

tűzik, azt én is nagyon kedvelem –

árulta el szakértőnk.

A szegediek műsorán akkor hogyan

kerülhet most mégis műsorra?

Bócz Sándor a

színpadra állító

szegediektől maga is megkérdezte

ezt, ők azt mondták, valakik

rekonstruálták a töredékeket

– nos, így. A Szegedi Tudomány

Egyetem Zeneművészeti Kara

Magánének Tanszakának

növendékei vállalkoztak rá, s

mutatják most be

vendégjátékként e

változatot Miskolcon. –

Zenetörténeti kuriózum lesz, igazi

ínyencség – vallja a

zenetörténész.
A kairói lúd

egyébként két másik

művel, Haydn: Az

énekesnő és Gluck:

A rászedett kádi

címűekkel látható

hétfőn este a

kamaraszínházban.

A másik ritkán játszott

Mozart-mű az

Apolló és Jácint

című opera. Most szombaton lesz

repertoáron a nyári

színházban a Moszkvai Helikon

Opera

vendégjátékaként. – A

zeneszerző 12-13 évesen komponálta

– magyarázta Bócz

Sándor. – Csak utána

utazott Itáliába, ahol

aztán megismerte az

operakészítés

csínját-bínját.

Gyermeki naivitás

A zenetörténész elismeri, ő

maga nem látta ezt az operát még.

Annyit tud róla, hogy jellemző rá a

gyermeki naivitás, a bátor

gátlástalanság. És persze a

géniusz. Ne feledjük,

Mozartot csodagyerekként

tartották számon, már 5-6

évesen komponált. S bár 34

éves korára már

korszakalkotó műveket írt, a korai

években komponált alkotásai is

jelentősek. Bócz

Sándor még megjegyezte, sok

zenetörténész fogalmaz úgy,

hogy Mozart előtt „nem

írtak operát.” Igaz, ezrével

születtek e műfajban művek, de az a

fajta drámai opera, ami az ő nevéhez

fűződik, rakta le az alapokat a

későbbi olasz és német

operákhoz. Újdonsága abból

fakad, hogy jellemzi a figuráit (még a

hengneműkkel is!), az áriák pedig

részei a cselekménynek. Idézet: Az

Apolló és Jácint

így még a gyerek kezenyomát

viseli, lehet, nem annyira jó, mint a

későbbi művei, de akkor is az

övé.

Bócz Sándor

A lett Varázsfuvola

Megkérdeztük Bócz

Sándort, neki melyik

Mozart opera a legkedvesebb.

Elárulta, a Don Giovanni (ez a

mű nem látható az idén

Miskolcon, csak az operafilm

nézhető meg a

zenetörténész

játékszínbeli sorozatában),

de az idei fesztiválon elhangzó

operákra is nagyon

kíváncsi. A Figaró

házassága szerinte a valaha

írt legjobb vígopera, a bukaresti

társulat előadásában pedig

igazán ígéretes. (Az

előadás tegnap este volt.)

Bócz Sándor szerint a

bukarestiek nagyon magas színvonalat

képviselnek, hatalmas sztárokat

képeznek ki iskolájukban. A másik

Mozart-előadás, amit

különösen vár, az a

Varázsfuvola –

kétrétegű operának tartja,

amely a gyerekek számára is

élvezhető, de amellett erkölcsi

tanulsággal is szolgál –, a Lett

Nemzeti Opera vendégjátéka lesz

június 20-án, szombaton.

Mozart hat legismertebb operája:

– Titusz kegyelme (1791)

– Don Giovanni (1787)

– Figaró házassága

(1786)

– Varázsfuvola (1791)

– Cosi fan tutte (1790)

– Szöktetés a szerájból

(1782)

• Nézze meg

operafesztiváli képeinket!: 

 Operafesztivál hivatalos

programja  Kiegészítő programok

Operaünnep Miskolcon    

ünnepsége:  

Prológ    

Miskolcon!