Borsod-Abaúj-Zemplén

2011.11.20. 13:51

Fókuszban a szakképzés megújítása

Miért lényeges a gazdaság szerepének erősítése a szakképzésben?

Miért lényeges a gazdaság szerepének erősítése a szakképzésben?Az új kormányprogram szerint a szakképzés megújításának fő eleme a 8 osztályra épülő (előrehozott), gyakorlatigényes, 3 éves szakmunkásképzés bevezetése.

Az előrehozott szakképzés lényege, hogy az általános iskolát végzett tanulók a szakiskolában három évfolyam elvégzését követően szakmai vizsgát tehetnek, szakképesítést szerezhetnek. A három évfolyamos képzésnek számos előnye van amellett, hogy a közismereti tárgyakkal párhuzamosan lehetőséget ad a szakma ismeretének elsajátítására. Így például az általános iskolát sikeresen befejezett tanuló már 14 éves korában beiratkozhat az általa választott szakma 9. szakiskolai évfolyamára. Nem kell tehát előbb a 10 osztályt megszereznie ahhoz, hogy fodrász, szakács, pincér vagy irodai asszisztens legyen, hanem a 8. osztály elvégzése után azonnal jelentkezhet az előrehozott szakképzésre. Ez azt jelenti, hogy a képzés 4 évről 3 évre rövidül, a gyakorlati képzés már 14 éves korban elkezdődhet, és 17 éves korban a fiatal szakmával hagyhatja el az iskolát, kikerülhet a munka világába.

Gyakorlatorientáltság

A képzés során növekszik a gyakorlati képzés óraszáma. E szerint a diákok már az első évben gyakorlati oktatásban részesülhetnek az iskolai tanműhelyekben, a 2. és 3. évben pedig ezt a képzést a cégeknél, vállalkozásoknál kapják meg tanulószerződés keretében. Ez a duális képzés, aminek lényege, hogy a gyakorlat vállalati környezetben történik. A duális képzés bevezetése erősíti az iskolák és a vállalkozások közötti kapcsolatot, ez jelentősen növeli a végzős tanulók elhelyezkedését. A tanulók a duális képzésben a szakma gyakorlása során előforduló és szükséges feladatok begyakorlásával sajátítják el a szakmai fogásokat, ezért csökkenhet a lemorzsolódás, mely az iskolák fennmaradásának esélyét és eredményeit növeli. A tanulók számára is vonzóbb a duális képzésben való tanulás, mivel lényegesen kevesebb elméletet és több gyakorlatot biztosít, ezzel a tanulók sikerélménye is növekszik.

A kamarai fejlesztésű szakmai programok szerinti képzés 2011. szeptember 1-jétől bevezethetővé vált, azonban a korábbi tervekkel ellentétben a fenntartók, szakképző intézmények dönthették el, hogy indulnak-e az új képzési programokkal. A kamara előzetes tájékozódása alapján megyénk szakképző intézményei kedvezően fogadták az új képzési programok szerinti oktatás bevezetését. Tervezték az óraszámokat, a tantárgyfelosztásokat módosították a megváltozott óraszámoknak megfelelően.

Szakképzési dokumentumok

A szakképesítések szakmai dokumentációjának módosítására vonatkozóan egy egységes koncepciót állítottunk fel, figyelembe véve a szakmán- A BOKIK a szakképzés átalakításáról TOP 53 100 kénti „differenciálás” elvét. Minden szakképesítés tekintetében a szakma specialitásait figyelembe véve próbáljuk meghatározni a kötelezően előírt minimális óraszámot. Mindezek mellett szem előtt tartjuk azt is, hogy a felnőttképzésre, illetve az iskolarendszerű képzésre is alkalmazhatóak legyenek az előírt követelmények.

A gazdaság elvárásai, követelményei is megjelentek a tananyag-fejlesztő munkákban. Megyénk vállalkozásait is megszólítottuk. Véleményüket fogalmazták meg a térség húzóágazataiban (vegyipar, gépipar) tevékenykedő cégek képviselői, kiemelték a képzési programok fejlesztésének fontosságát. Gyakorlati képzéssel foglalkozó cégek a gyakorlati óraszámok növelését, a gyakorlati kompetenciák erősítését fogalmazták meg.

Vállalkozások a képzésben

A modern három éves szakmunkásképzés bevezetése a gazdaság szereplőinek minél nagyobb számban való bekapcsolódását követeli meg, hiszen a növekvő gyakorlati óraszámok teljesítésében egyre több szerepet kell vállalniuk.

A kamara nyilvántartása szerint jelenleg 9 ezer gazdálkodó 48 ezer tanuló gyakorlati képzését látja el országosan. Ahhoz, hogy növelni lehessen a képzésbe bekapcsolódó cégek számát, fokozni kell a vállalkozások képzési hajlandóságát. 2011. április 1-seje és május 2-a. között felmérés készült megyénk gazdálkodó szervezeteinek képzési hajlandóságáról.

A kutatásba bevont cégek között voltak gyakorlati képzéssel foglalkozó, illetve szándékozó vállalkozások. Közel 200 cég véleménye azt tükrözi, hogy a jövőben is részt kívánnak venni a gyakorlati képzésben. Észrevételeikben, fejlesztési elképzeléseikben elsősorban a gyakorlati képzéshez kapcsolódó elszámolás bürokratikusságát, a finanszírozás kiszámíthatóságát emelték ki. A felmérésből látható, milyen intézkedésekre van szükség ahhoz, hogy egyre több vállalkozás vegyen részt a tanulók gyakorlati képzésében.

Gyakorlati szintvizsgák

A szintvizsgák mind a szakképző iskolák, mind pedig az elnöki testület részéről megfelelő támogatottságot élveznek. Általános vélemény, hogy a vizsgák hasznos előgyakorlatot jelentenek nemcsak az SZKT versenyeken való részvételhez, hanem a szakmai záróvizsgák letételéhez is. Az egyes tanulók eredményei jól tükrözik képzőhelyük képzési színvonalát. A kiváló képzőhelyeknek megerősítést, a gyengébbeknek iránymutatást jelentenek a vizsgaeredmények. A vizsgaelnökök észrevételei, tanácsai mindig a képzés színvonalának emelését szolgálják. A szépészeti és a vendéglátó szakmákban a legújabb trendeket, a többi kézműves szakmában pedig a legfrissebb technológiákat ismertetik meg a tanulókkal.

A 2010/2011-es tanévben Borsod-Abaúj- Zemplén megyében 131 szintvizsga csoportot szerveztünk. A vizsgáztatott tanulók száma 1715 volt.

A gazdaság jelzőrendszere

Magyarország jövője szempontjából a gazdaság teljesítményének növelése, ezzel összefüggésében pedig a versenyképesség javítása kiemelt célkitűzés. A fejlődés egyik lényegi összetevője pedig az, hogy biztosított legyen a gazdaság által igényelt szakképzett munkaerő, illetve a folyamatos munkavállalói utánpótlás. Sajnálatos tény, hogy hazánkban egyrészt összességében is kevesebb diák érdeklődik a szakképzés iránt, másrészt az egyes szakképesítések beiskolázási létszáma, és a munkaerő-piaci elhelyezkedés lehetőségei között nagy a különbség. Ennek következtében számtalan területen állandósult szakemberhiány regisztrálható.

Az elmúlt időszak során jelentős erőfeszítések történtek annak érdekében, hogy a szakképzési rendszer a kívánt irány felé mozduljon el, amelynek egyik elemeként – az idevágó jogszabályi felhatalmazás alapján – létrejöttek a Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságok, így az Észak-magyarországi Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság (a továbbiakban ÉRFKB) is. Az ÉRFKB döntési körébe tartozik a regionális szakképzés-fejlesztési célok, a gazdaság igényeire épülő regionális szükségletek meghatározása, valamint a régióban létrejött Térségi Integrált Szakképző Központok (a továbbiakban TISZK) adott tanévi beiskolázási irányainak és arányainak meghatározása. Döntés született arról, hogy az iskolarendszerű szakképzésben oktatható szakképesítések/szakmák közül melyek a kiemelten támogatottak és a támogatottak, továbbá mely képzésekhez nem indokolt szakképzés-fejlesztési forrásokat kapcsolni. Ezeken kívül vannak olyan szakképesítések, melyeket a bizottság országos beiskolázásra javasolt, ezek elsősorban a hagyományos kézműves szakképesítések.

Az Észak-magyarországi Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottság, a regionális munkaügyi központ és a kamara kutatásai alapján, valamint a gazdasági igényeket figyelembe véve határozta meg a régió hiányszakmáit.

A hiányszakmák meghatározása azért szükséges régiónként, hogy a tanulószerződéssel tanulót foglalkoztató gazdálkodó szervezetek, valamint a szakképző intézmények tudják, mely szakmák azok, amelyekből az adott régióban szakképzett munkaerőhiány jelentkezett. Abban az esetben, ha a tanuló hiány-szakképesítés megszerzésére irányuló képzésben vesz részt, a Szakképzési hozzájárulási törvény alapján meghatározott alapjuttatáson túl (a tanulók pénzbeli juttatásának kötelező minimuma a minimálbér 20 százaléka) havonta a minimálbér 20 százalékát elérő kiegészítő juttatás illeti meg.

A hiányszakmák meghatározásának másik fontos eredménye, hogy ezekben a szakmákban a munkaerőpiaci alap decentralizált pályázatában prioritást élveznek azok a pályázók, akik a hiányszakmák valamelyikében oktatást vagy gyakorlati képzést végeznek.

A 2011. évi RFKB döntés alapján a hiány-szakképesítések jegyzéke a következő: gépi forgácsoló, szociális gondozó, kőműves, ács-állványozó, géplakatos.

ÉM

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!