Egy hadifogoly naplójából

Ózd - Az ózdi Ujpál László - sokak Laci bácsija - aki már a 88. évét tapossa, számos családi emléket őriz otthonában. Lakásának egy kis szöglete valóságos múzeum.

Ujpál László 1922-ben látta meg a napvilágot Kövecsesen, de Várgede községben éltek. Onnan járt be vonattal Rimaszombatba az iskolába. 1938-ban tagja lett a 179-es Ferenczy István iparos cserkészcsapatnak. 1943-ban bevonult katonának. A miskolci VII. Hír-zászlóaljhoz került rádiósnak, ugyanis mint cserkész jól ismerte a morsét. 1944-ben kivitték a frontra, amit ép bőrrel megúszott.

A dédnagyapja az 1848-as harcokban is résztvett. Leszerelése után hazatért ,megnősült és az ő házasságából lett Laci bácsi nagyapja, aki 12 évet és három hónapot katonáskodott, melyet a HONVÉD-VÉG-ELBOCSÁJTÓ-ja is bizonyít.

Íme:   

Szolgált a M.KIR. GÖMÖRI 51-ik honv.zászlóaj. Jegyzőkönyv évfolyama 1884. Folyószáma:474.

UJPÁL JÓZSEF MAGY.KIR. honvéd-közhonvéd. Született:1852.Magyarország Gömör megye SAJÓKESZI Községben,református,nős mint védkötelezett,a nyilvántartásban 4 évet és 4 hónapot a MAGYAR KIR.GÖMÖRI 51-ik Honvéd Zászlóaljnál mint közhonvéd 7 évet és 11 hónapot,összesen 12 évet 3 hónapot szolgált.

Törvényszabta honvédségi védkötelezettségének 1884.év végével teljesen eleget tévén a honvédség kötelékéből,ezzel végképpen elbocsáttaik.

A fent mondottak igazolásául,nevezettnek jelen okirat,a véderőről szóló 1808-ik törvénycikk 39.§ alapján kiadatott.

Ő császári és apostoli Királyi Fölségének: valóságos őrnagya és a MAGY.KIR. 51-ik honvéd zászlóalj parancsnoka: Csallóközi Henrik őrnagy.

Kelt: JOLSVÁN 1884.évi december hó 31-én

Ezt követően kisbíró lett Sajókesziben. A kutyabőrrel bevont ládája ma is megvan.

Laci bácsi édesapja 1888-ban született Sajókesziben és Putnokon halt meg 82 éves korában. Az ő noteszát is őrzi a kis házimúzeum, amelybe a több mint 3 éves hadifogsága idején sok mindent bejegyzett.

"1909. okt. 1-én Tényleges katonai szolgálatra vonultam be Losoncra az Osztrák-Magyar hadsereg 25-ik gyalogezredéhez, itt Gefreiter (őrvezetői) rendfokozatot értem el. 1914. aug. 1-én Általános bevonulási mozgósítás. 1915. ápr. 21-én A kárpátokba az uzsoki szorosban estem fogságba. 1915. május 6-án napi 20-30-40-50 km gyaloglás után, Liskov-Kerov- Lenberg-be május 20-án értünk. 1915. május 28-án kb .800-an Szizrá-ba értünk, ez egy nagy város. 1915. julius 15-én Bevagonírozás, majd Szamarán és Limelen át a Volgán túlra érkeztünk, ahol 25 km-es vasúti munkát és hídépítést végeztünk. 1915. nov. 04-én Vagonírozás után az Óhrenburgi fogolytáborba érkeztünk. 1915. december 25-nagyon hideg van, 25-én -40 fok, 26-án-35, 29-én -38, 31-én -42. 1916. január 01-Parasztokhoz mezőgazdasági munkára adtak ki bennünket. A gazdák cseréltek minket, türhető ellátásban részesítettek. 1916. február 18. Állatgondozással foglalkoztunk, havi 2-4 rubelt kaptunk fizetésként. 1916. április 21. Megkezdtük a szántást és búzavetést. 1916. julius 22.Széna betakarítás-rozs aratás géppel. 1916 október 31. Az összes hadifogolynak aki a gazdákhoz ki lettek helyezve munkára, az Óhrenburgi fogolytáborba kellett menni. 1916. november 08. Pokrovkában kijelentették, hogy Őfelsége meghalt. 1916. november 09. A szappan főző üzembe kihelyeztek munkára. 1917. január 01. A magyarok összejöttek az új évet megünnepelni, csájázás(teázás) -15 fokos hideg. 1917. január 14. Új gazdához helyeztek munkára: erdőírtás-favágás. Ma 15 rubelt kaptam. 1917. február 17. Óhrenburgba új ruhát-öltönyt csináltattam.1917 március 05.Visszakerültem a szappangyárba.1917 május 11.Ma 6 rubelt kaptam.1919 január 23.Örömhír:hazaindulás a fogságból Rosszepnár.1919 január 25.Megérkezés Pokrovkába,itt vonatra ülve megérkezés a Szamarai lágerbe.1919 február 03,Szamarából kiindulva a Volga jegén,15 km gyalogolva, megérkeztünk Szizrámba. 1919 február 06.A Szizrámi lágerből indulás,Penzákán átutazva Vojnába érkeztünk.1919 február 10. Vojnából kiindulva,Minszk-en keresztül Baranovics-Liniecz-Csernin át,itt a front áll harcok vannak,25 km gyaloglás,pihenés másnap,tovább 25 km gyaloglás Bródiba érkeztünk.Itt már ukrán katonák voltak.1919 február 19.Bródiból kiindulva a vonat a nyílt pályán hagyott. 20 km gyaloglás után február 21-én Tarnopolba érkeztünk,itt pihenő. 1919 február 24.Sztri-be érkezve vagonokba szálltunk indulás:Lavocsni-Munkács-Volóc-Csap-Nyiregyháza-Debrecen-Füzesabony-Budapest-Hatvan-Kövecses. Tehervonattal jöttünk,mivel kövecsesen a tehervonat nem áll meg a csomagokat kidobtam és a robogó tehervonatból kiugrottam. 1919 március 02. Véget ért a 40 hónapos hadifogságom."

Kerékgyártó Mihály