Nem „mennek le” gagyiba...

Miskolc - Korszerűsítés, előny, önállóság – az általunk megkérdezett intézményvezetők így jellemezték az átalakítást.

Igaz, csak január 1-től működnek majd nonprofit gazdasági társaságokként a miskolci kulturális intézmények, de az általunk megkérdezett intézményvezetők üdvözlik az átalakulást és számos ötlettel készülnek a változásra. Mint arról beszámoltunk: a Miskolci Galéria, a Miskolci Szimfónikusok, a Csodamalom Bábszínház, a Városi Könyvtár, a Miskolci Kulturális Központ és a Miskolci Nemzeti Színház gazdasági társasággá alakulnak. Az önkormányzat szerint a hatékonyabb működés érdekében. Igaz – ezt a szerdai polgármesteri sajtótájékoztatón tudtuk meg – ezzel kapcsolatban gazdasági hatékonyságot alátámasztó számítások nem készültek. De más városokban már működik ilyen rendszer, és ez elég bizonyíték nekünk is – derült ki.

Arra is kíváncsiak voltunk, az intézményvezetők mit szólnak az átalakításhoz. Akiket kérdeztünk, azok örültek, de az is kiderült, a dolgozók nem mindenhol üdvözlik a változást, hiszen közalkalmazotti státuszuk megszűnhet. A vezetők – akik később ügyvezetők lesznek – szerint a dolgozóknak nincs okuk az aggodalomra, igaz szemléletváltásra, vállalkozói gondolkodásmódra való átállásra lesz szükség.

Legjobb forma

Borkúti László, a Városi Könyvtár igazgatója úgy véli, mindenképp váltani kellett, és ennek ez volt a legjobb formája. Hiszen a különböző kulturális intézményeket nem vonták össze, hanem – igaz, gazdasági szervezetként, de – megőrizhették önnállóságukat, függetlenségüket – magyarázta. Szerinte nonprofit kft-ként eddig rejtett tartalékok is feltárulhatnak az intézmények előtt. Megmarad az önkormányzati támogatás – folytatta –, ehhez jöhetnek plusz források, így a korábbihoz hasonló vagy jobb viszonyokat tudnak teremteni a működésben. Példaként említette a könyvvásárlást: „A napi újdonságokat nem tudjuk megvásárolni, mert a költségvetésünk véges. De gazdasági szervezetként úgy tudunk könyvújdonságokat beszerezni, hogy mondjuk, az olvasókkal részletekben „visszaolvastatjuk” az árát.” Valamennyi könyvtári díjat most is fizetni kell ugyan, de az újdonságokért a későbbiekben akár többet is kérhetnek – magyarázta.

Arról is kérdeztük az igazgatót, hogy piaci szereplővé válva hol lesz a határ, azaz dominál-e egy-egy rendezvény milyensége vagy csak az, hogy forráshoz jussanak. Mint mondta: „Pénzkeresetre számtalan lehetőség van a szakmában, gondolok itt tanfolyamokra, képzésekre, szociális rendezvényekre. Nem kell „lemenni” a gagyiba, ez egyébként eddig sem volt jellemző ránk.”

Szemléletváltás: költségvetés helyett üzleti terv

A könyvtár vezetője a hátrányokról is beszélt: az átalakulással megszűnik a dolgozók közalkalmazotti státusza és az ezzel együtt járó előnyök is. De – hangsúlyozta – ezt egy korszerű rendszerben lehet másképp pótolni.    

Szabó Attila, a Csodamalom Bábszínház megbízott igazgatója is beszélt arról, hogy a dolgozók között vannak, akik hátrányként élik meg a közalkalmazotti viszony megszűnését. Szerinte ez egy álvédelmet adott számukra, a gazdasági társaságban más, vállalkozói gondolkodási módnak kell megteremtődnie. Ennek kapcsán arról is beszélt, hogy a jövő évre már nem költségvetést, hanem üzleti tervet kell készíteniük. Hogy erre a más, vállalkozói gondolkodásra hogyan váltanak majd, a megbízott igazgató válasza az volt: az önkormányzat szakemberei segítenek nekik. Illetve – folytatta – a társaságok felügyelőbizottsági tagjai is segítik őket az üzleti terv elkészítésében.

ÉM-NSZR