Rájöttek a tudósok, ez okozhatja a hosszú Covidot

A koronavírus fertőzésre adott gyulladásos válasz eredményeként létrejövő Epstein–Barr-vírus (EBV) fellángolása – reaktivációja – lehet a korábban megmagyarázhatatlan hosszú Covid-tünetek – például fáradtság, agyi köd és kiütések – oka – írja a MedicalXpress nyomán a Metropol.

Az EBV egy az emberi szervezetben gyakran előfordul és a herpeszvírusok családjába tartozik. Legtöbbször olyankor lángol fel, amikor a szervezetet nagy stressz éri, fizikailag vagy mentálisan kimerül, vagy az immunrendszer valamiért komolyan legyengül. A kutatók EBV-antitest-teszteket futtattak felépült Covid–19-betegeken, összehasonlítva a hosszú Covid-tünetekkel rendelkező EBV-reaktivációs arányokat a hosszú Covid-tünetekkel nem rendelkezőkkel.

„A hosszú Covid-tünetekkel küzdők többsége pozitív volt az EBV reaktiválására, de a kontrollok csak 10 százaléka jelezte ugyanezt”

– írják az elemzésben.

A kutatók 185 véletlenszerűen kiválasztott, Covid–19-ből felépült páciens felmérésével kezdték, és azt találták, hogy 30 százalékuknak hosszú távú tünetei voltak összhangban a hosszú Covid-tüneteivel a SARS–CoV-2 fertőzés kezdeti felépülése után. Ez magában foglalta több, kezdetben tünetmentes Covid–19-es beteget is, akiknek később hosszú Covid-tünetei voltak.

„Hasonló arányú EBV reaktiválódást találtunk azoknál, akiknek hosszú hónapokig voltak Covid-tünetei, mint azoknál, akiknek hosszú Covid-tünetei voltak, amelyek csak néhány héttel kezdődtek a Covid–19-pozitív tesztje után” – mondta David J. Hurley társszerző, Ph.D. professzor és molekuláris mikrobiológus a Georgia Egyetemen. „Ez azt jelezte számunkra, hogy ennek a herpesz vírusnak a az elszaporodása valószínűleg egyszerre vagy röviddel a Covid–19-fertőzés után következik be.”

A tanulmányban leírt kapcsolat a SARS–CoV-2 és az EBV reaktiválása között új lehetőségeket nyit meg a Covid-hosszú diagnosztizálásához és kezeléséhez.

Az Epstein-Barr vírus leggyakrabban mononucleosist okoz, de amerikai kutatók által végzett vizsgálatok eredményei szerint számos egyéb betegség kockázatát is növeli. Ilyenek többek között a szisztémás lupus, sclerosis multiplex, rheumatoid arthritis, gyulladásos bélbetegség, glutén érzékenység és az 1-es típusú cukorbetegség kockázatát.