Kournikova nem tréfál

2019.07.25. 07:20

Ostoba viccnek indult, de valódi fegyver lett belőle

Ihletett művészeti kiállítás egy rotterdami múzeumban? Cseppet sem természetesen, vírusokról van szó.

Russia's Anna Kournikova returns a ball to during a practice session at the Wimbledon Tennis Championships at the All England Tennis Club, in southwest London on on July 1, 2010. AFP PHOTO / ADRIAN DENNIS (Photo by ADRIAN DENNIS / AFP)

Az első zsarolóvírusról a G Data is írt, hiszen a vállalat szakértője, Eddy Willems első kézből ismerhette azt meg, amikor még egy belga biztosító társaságnál dolgozott.

Az első zsarolóvírus még postán, floppy lemezen érkezett.

A floppy egy HIV/AIDS-szel kapcsolatos kérdőívet tartalmazott. A betegséggel való megfertőződés esélyeit latolgató kérdéssorokat megválaszolták, pár nappal később a számítógép lezárta önmagát, majd 189 dollárt követelt – ezt egy panamai postafiónak kellett küldeni. A nyomtató még egy számlát is kiadott.

Az AIDS zsarolóvírusnak nevezett kártevőt húszezer embernek küldték el postai úton. Nagy-Britanniában a PC Business World magazin előfizetői kaptak az ajándékból, vagyis a támadás mögötti ember nem véletlenszerűen válogatta ki célpontjait.

Viccként indult, fegyver lett belőle

A bevezetőben említett rotterdami kiállítás a leghíresebb számítógépes vírusokra összpontosít (a listát lásd cikkünk végén).

A már említett AIDS víruson kívül a 2001-ben iszonyú sebességgel terjedő Anna Kournikova is ihletett egy művészi alkotást.

Azt a kártevőt egy holland huszonéves srác készítette, s a teniszezőnő fotóit ígérte annak, aki az adott email kinyitotta. Ha ez megtörtént, akkor egy Visual Basic Scriptnek köszönhetően a megfertőzött felhasználói fiók címlistájában mindenkinek továbbította magát.

Komoly fennakadást okozott a világszintű e-mailforgalomban.

Az 1999-ben terjedő Melissa vírus is hasonló módon komoly zavart okozott a globális e-mailforgalomban, így nem meglepő módon alkotóját 10 év börtönre ítélték – ebből 20 hónapot töltött le.

Magyarországon is pusztítottak

A CryptoLocker zarolóvírus Magyarországon is komolyan terjedt, százezer forintnyi váltságdíjat követelve a titkosított adatokért.

Aki úgymond sírni szeretne, az a iszonyú gyorsasággal terjedő Wanna Cry zsarolóvírust vegye elő: ez a kártevő arról vált híressé, hogy rendkívül gyorsan terjedt még 2017-ben, és az első három órában 11 ország számítógépeit tette használhatatlanná.

A támadás sebessége és kegyetlensége sokakat meglepetésként ért. A legjobban érintett Spanyolország, Oroszország és Nagy-Britannia volt, de a zsarolóvírus már magyar cégek hálózatát is elérte. A nyomozások Észak-Koreát vélték felfedezni a támadás hátterében.

Aki mostanában nem utazik Hollandiába, vethet egy pillantást a kiállítás weboldalára, mely szemet gyönyörködtető grafikával hívja fel a figyelmet a számítógépes vírusokra.

A kiállításon szereplő kártevők listája:

Brain, 1986

AIDS, 1990

CRASH, 1990

Coffeeshop, 1992

HHnHH, 1992

Skynet, 1994

LSD, 1994

Mars Land, 1997

Happy99, 1999

Melissa, 1999

ILOVEYOU, 2000

Anna Kournikova, 2001

CodeRed, 2001

Stuxnet, 2009

Kenzero, 2010

Regin, 2011

Flame, 2012

Shamoon, 2012

CryptoLocker, 2013

PolloCrypt, 2015

WannaCry, 2017

NotPetya, 2017

Borítóképünkön az egyik szupervírus névadója, Anna Kournikova (Fotó: AFP)

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!