2023.11.07. 06:00
Lehetséges-e biztonságosan teherbe esni a világűrben?
Egyáltalán nem távoli probléma: gondoljunk csak a közeljövőben tervezett hosszú távú űrutazásokra.
Forrás: Pixabay
Most először tenyésztettek ki egérembriókat a Nemzetközi Űrállomáson (ISS), hogy megvizsgálják, vajon biztonságos-e embereknek teherbe esni az űrben.
„Fennáll a terhesség lehetősége egy jövőbeni Mars-utazás során, mivel oda több mint hat hónapig tart az utazás” – magyarázza Teruhiko Wakayama, a japán Yamanashi Egyetem tanára, a tanulmány vezető szerzője.
Azt kutatjuk, hogy a Földön kívül biztonságosan vállalhatunk-e gyermeket, ha eljön az ideje.
Wakayama és munkatársai a kísérlet első lépéseit földi laboratóriumukban hajtották végre: vemhes egerekből még korai kétsejtes stádiumban lévő embriókat vontak ki, és lefagyasztották.
A lefagyasztott embriókat egy 2021 augusztusában Floridából indult SpaceX rakétával küldték az ISS-re. Speciális eszközökben tárolták őket, amelyeket úgy terveztek, hogy az állomáson tartózkodó űrhajósok könnyedén kiolvaszthassák az embriókat, és négy napon keresztül tenyészthessék őket. Az űrhajósok ezután vegyi technológiával konzerválták az embriókat, és visszaküldték őket a Földre egy visszatérő hajón.
Azért csak négy napig nevelték az embriókat, mert mindössze ennyi ideig maradhatnak életben a méhen kívül, mondja Wakayama.
Csapata tanulmányozta a visszatért embriókat, hogy kiderüljön, befolyásolja-e fejlődésüket a magasabb sugárzás és az alacsony gravitáció – az úgynevezett mikrogravitáció – az űrben.
Az embriókon nem mutatkoztak sugárzás okozta DNS-károsodás jelei – valószínűleg azért, mert csak rövid ideig voltak fenn.
Normális szerkezeti fejlődést mutattak, beleértve a magzat és a placenta alapját képező két sejtcsoportra való differenciálódást. Ez azért fontos megállapítás, mert korábban azt hitték, hogy a mikrogravitáció befolyásolhatja az embriók e két különböző sejttípusra való szétválási képességét, mondja Wakayama.
Még nem tudhatjuk biztosan, hogy az embriófejlődés későbbi szakaszait megzavarná-e az űrben tartózkodás, de egy korábbi kísérletben vemhes patkányokat küldtek NASA űrrepülésekre. A patkányok vemhességük második felében voltak az űrben, és amikor visszatértek a Földre, megfelelő súlyú és normálisan fejlődő kölykeik születtek.
Eredményeink alapján úgy tűnik, lehetséges az emlősök szaporodása a csillagközi térben
– közölte Wakayama.
Az még mindig nem ismert, hogy egérkölyök vagy emberi csecsemő tényleges kihordása nehéz lenne-e a mikrogravitációs körülmények között.
A munkacsoport most azt tervezi, hogy megvizsgálják, vajon az ISS-re küldött, majd a Földre visszavitt egérembriók beültethetők-e nőstény egerekbe, és egészséges utódokká fejlődnek-e. Ennek kiderítése további támpontokat ad az űrsugárzásnak és mikrogravitációnak kitett embriók életképességéről. Azt is szeretnék tesztelni, hogy a Nemzetközi Űrállomásra felküldött egérsperma és petesejtek felhasználhatók-e embriók létrehozására az űrben.
Digitália
- Nekünk csodás látvány, a csillagászoknak fontos megfigyelés az év eddigi legfényesebb üstököse
- Amikor a mesterséges intelligencia társunk valami többre vágyik
- Félnek a mesterséges intelligencia Nobel-díjat kapott atyjai, hogy a munkájuk túl messzire visz
- Egyre több 20-as, 30-as és 40-es éveiben járó ember lesz rákos
- A bolygóvédelmi műhold „szemeit” a Budapesti Műszaki Egyetemen kalibrálták