Egyperces

2016.09.15. 08:47

Védelemre szorul a csapodár fürjkirály

Nyíregyháza - Szatmár-Beregben él a 2016-os év madarának egyik legnagyobb állománya.

Nyíregyháza - Szatmár-Beregben él a 2016-os év madarának egyik legnagyobb állománya.

Ami az év madarát illeti, megyénk keleti része igazi nagyhatalomnak számít – de vajon milyen erőfeszítéseket tesznek a szakemberek, hogy így is maradjon?

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 1979-ben indított „Az év madara” elnevezésű programjának célja olyan fajok társadalmi szintű bemutatása, amelyek védelmében a lakosságra – vagy egyes csoportjaira – különösen fontos szerep hárul. A 2016-os év madara, a haris esetében a gazdálkodók csoportjának jut ez a szerep.

Évenkénti felmérés

– A hazai harispopulációt az elmúlt években 500 és 2000 fészkelő pár között becsülték. Az egyik legnagyobb, meghatározó állomány Szatmár-Beregben található – büszkélkedett Habarics Béla, a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság tájegységvezetője. – Minden harisvédelmi intézkedés alapja az évenkénti állományfelmérés. Ennek során az igazgatóság természetvédelmi őrszolgálatának munkatársai járják végig a közel 100 ezer hektárnyi régió gyepes területeit, mégpedig éjszaka, ugyanis a faj rendkívül rejtett életet él, még a gyakorlott madarászok körében is kiváltságosnak érezheti magát, aki megpillantja. A feltérképezés csak a hímek jellegzetes, éjjel hallható nászhangja alapján lehetséges – avatott be az alapokba a természetvédelmi szak­ember.

– Az év madarát az intenzív gazdálkodás, mint például a gépesített kaszálás kifejezetten kedvezőtlenül érinti, az állományok mérete ezért az elmúlt évtizedekben szinte az egész elterjedési területén nagyon lecsökkent – ismertette Habarics Béla, miért van szükség hatósági intézkedésekre is a harisvédelemben.

Természetközeli gazdálkodás

Ezen intézkedésekről a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályának vezetőjét kérdeztük.

– A természetvédelmi okokból fakadó korlátozásokkal 2005 óta foglalkozunk, elsősorban a haris érdekében. A madarak kisebb-nagyobb állományai hol védett, hol Natura 2000, hol nem védett területeken fészkelnek, főként a Bereg–Szatmári-síkságon, de Kisvárda és Rakamaz térségében is találtak már állományt. Az időjárástól függően a védett területeken kívül kedvezőbb fészkelési lehetőségeket találnak, ezért védelmük még nagyobb odafigyelést igényel – beszélt harisvédelmi tevékenységük kiindulópontjáról Rozinka Zsolt Illés.

– Fő célunk a madarak védelme, nem pedig a bírságolás, ezért a megelőzésre fókuszálunk – folytatta a főosztály vezetője. – Miután a nemzeti park munkatársai május–júniusban felmérik az állományt, elküldik nekünk az adatokat, ezek alapján digitális térképeken jelöljük ki a védőtávolságokat. Az érintett területek földhasználóinak határozatban rendelünk el gazdálkodási korlátozást. A gazdálkodóknak persze káruk származik ebből, hiszen állataik takarmányozását más forrásból kell megoldaniuk, illetve a késedelem miatt a széna minősége is romlik, ezért tájékoztatjuk őket a kártalanítási lehetőségről is. Hosszabb távon viszont nemcsak a károk kompenzálásával lehet és kell megvédeni a veszélyeztetett fajokat, hanem törekedni kell a természetközelibb gazdálkodásra – figyelmeztetett Rozinka Zsolt Illés.


Kaszálási útmutató

A költési időszakban bármilyen módszerrel végzett kaszálás végzetes; a zavarásra a harisok némelyike akár száz kilométert is menekül. A harisbarát kaszálás főbb szempontjai a következők: a kívülről befelé tartó útvonal helyett a menekülési lehetőséget biztosító, oda-vissza haladó munka; a lassú gépmozgás és a vadriasztó lánc együttes használata; a búvóhelyet hagyó sávos kaszálás; kerülendő a szársértő kaszatípus és az alacsonyra állított magasság.

Orvvadászok prédája

A haris fürjszerű megjelenésű, de annál nagyobb madárfaj, erre utal német neve, a Wach­telkönig (fürjkirály). A hím jellegzetes, kéttagú hangjáról kapta a latin nevét (Crex crex), de népi elnevezése is (kétkésmadár) is hangutánzó szó.

A hímek poligámok – több tojóval is párosodnak –, a kotlás és a fiókanevelés a tojók feladata. Közepes termete ellenére is az egyik legnehezebben megfigyelhető madárfaj, ennek oka, hogy életének legnagyobb részét a sűrű, magas réti növényzet között tölti, amelybe rejtőszíne miatt beleolvad. Hosszú távú vonuló (a megtett távolság 6200–7200 kilométer), a telet Délkelet-Afrikában tölti. A félmillió forint természetvédelmi értékű madarakra a mediterrán régióban a vadászat is veszélyt jelent, csak Egyiptomban 9000–14 000 példány esik áldozatul évente az orvvadászoknak.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!