2022.03.22. 06:55
225 éve született a Német Birodalom első császára, I. Vilmos
Az uralkodó sikereinek titka abban rejlett, hogy bölcsen és körültekintetően válogatta meg embereit.
I. Vilmos, az egységes Német Birodalom első császára 225 éve, 1797. március 22-én született.
A Hohenzollern dinasztiából származó Wilhelm Friedrich Ludwig von Preussen III. Frigyes Vilmos porosz király 2. fiaként látta meg a napvilágot.
A porosz szokásokhoz híven karrierjét a hadseregben kezdte, 9 évesen már hadnagy volt, 17 éves korában a frontvonalban harcolt Napóleon ellen. Részt vett a lignyi és a mindent eldöntő 1815-ös waterlooi csatában, amely után a Vaskereszt érdemrenddel kitüntetve vonulhatott be Párizsba seregével.
Ezután diplomáciai küldetéseket teljesített és jártasságot szerzett a nagypolitikában. A porosz militarizmus hagyományait követve ő is nagy súlyt helyezett a hadsereg fejlesztésére. Mirabeau rosszmájú mondása szerint:
Más államoknak hadseregük van, a porosz hadseregnek viszont állama.
Az 1848-as berlini forradalom idején nem riadt vissza a fegyveres erőszaktól, a Rajna-vidék kormányzójaként 1849-ben aktív szerepet vállalt a badeni és pfalzi forradalmak leverésében. Így nem csoda, ha a nép a nem túl hízelgő kartácsherceg gúnynevet ragasztotta rá.
Fivére, a trónon 1840 óta ülő IV. Frigyes Vilmos 1858-ban agyvérzést kapott, így többé nem volt képes eleget tenni uralkodói kötelezettségeinek. 1861-ben bekövetkezett halála után, mivel utód nélkül hunyt el, Vilmost koronázták királlyá.
Uralkodóként rögvest összeütközésbe került a liberális parlamenttel, amely ellenezte Vilmos törekvéseit a hadsereg létszámának növelésére és fegyverzetének erősítésére. Ekkor Otto von Bismarckot nevezte ki a kormány élére, és a vaskancellár legyűrte a parlamentet, de később néha még az uralkodót is, akit nem egyszer lemondásával fenyegetőzve tartott sakkban.
A király és a kancellár legnagyobb feladatának a német egység megteremtését tekintette, amelyről az 1848-as forradalmak kudarca után nyilvánvaló lett, hogy csak fegyverrel lehet létrehozni. Ezt porosz hegemóniával, Ausztria kizárásával képzelték el, a cél érdekében fejlesztették és modernizálták Poroszország haderejét és gazdaságát. A katonaállamban bevezették az általános hadkötelezettséget, I. Vilmos uralkodása idején évente csaknem 10 ezer kilométernyi vasúthálózat épült, az Európa legnagyobb ipari körzetévé alakult Ruhr-vidék vonzotta a munkaerőt. Az 1890-es évekre átalakult a népesség szerkezete, paraszti, polgári, nagybirtokos, kispolgári és iparimunkás-körzetek jöttek létre.
Rögös út vezetett a német egység megteremtéséhez
A német egység megteremtésének első lépéseként Poroszország 1864-ben még Bécsre támaszkodva hódította el Dániától Schleswiget és Holsteint. 2 év múlva egy újabb háborúval kiiktatta a vetélytárs Osztrák Császárságot, amelyet veresége után nem alázott meg, de feloszlatta az Ausztria által létrehozott Német Szövetséget. Egy hónappal a háború után létrejött a porosz vezetésű Északnémet Szövetség, amely a délnémet államokat is Poroszországhoz akarta kötni.
A Poroszország túlzott megerősödésétől tartó III. Napóleon francia császárral elkerülhetetlen háború 1870-ben robbant ki, ebben Vilmos csapatai megalázó vereséget mértek a franciákra, még III. Napóleon is fogságba esett.
Az egységes Német Császárságot 1871. január 18-án, az első porosz király megkoronázásának évfordulóján a versailles-i palota tükörtermében kiáltották ki. I. Frigyes badeni nagyherceg szájából hangzottak el a szavak:
Sokáig éljen ő császári és királyi felsége, Vilmos császár!
Vilmos császárként az oroszbarát politikát követte, de szövetséget kötött az Osztrák-Magyar Monarchiával és Olaszországgal is, alatta indult meg a megkésett német gyarmatosítás. Az uralkodó sikereinek titka abban rejlett, hogy bölcsen és körültekintetően válogatta meg embereit és véleménykülönbség esetén hallgatott rájuk.
Bár idős korára nagy népszerűségre tett szert, 1878-ban mégis 2 merényletet követtek el ellene. 6 hónapos lábadozása alatt Frigyes trónörökös helyettesítette az uralkodásban.
Az első német császárt 1888. március 9-én, 91 éves korában érte a halál. Emlékének tisztelegve unokája, II. Vilmos császár emléktemplomot építtetett a berlini Breitscheidplatzon.
Borítókép: Wikipédia
