Újságíróképzés sok gyakorlattal

2019.09.13. 17:27

Szakemberekre van szükség, nem önéletrajzokra

Tehetséges tartalomkészítőket képez a Nemzeti Tehetséggondozó NKft. programja.

A média világa iránt érdeklődő tehetséges fiatalok jelentkezését várja az a frissen meghirdetett, jelentős anyagi támogatást nyújtó program, melyet a Nemzeti Tehetséggondozó Nonprofit Kft. indít, a legszélesebb szakmai és fogyasztói bázissal rendelkező hazai médiabirodalmak együttműködésével.

A kezdeményezést piaci igények szülték és ugyancsak a piac lesz a gyakorlati képzés terepe: erről beszélgettünk dr. Toót-Holló Tamással, a program egyik vezető oktatójával.

Nemzeti Tehetséggondozó Nkft. (NTGN): Lassan Dunát lehet rekeszteni a médiaképzésekkel, szinte már büfészaknak számítanak a média- és az újságírás programok, ahonnan százszámra kerülnek ki fiatalok. Miért van szükség egy újabb újságíróképzésre?

Toót-Holló Tamás (THT): A mennyiség önmagában nem lehet minőségjelző, ezt a mindennapi életből is tudjuk, de a szakmai életben a napi gyakorlat minduntalan igazolja. Gyakorló médiaszakemberként két éve kellett összeállítanom egy teljesen új online szerkesztőséget, akkor szembesültem a munkaerőpiaci, tudáspiaci helyzettel ezen a téren.

Vannak nagyon jó részképességekkel és résztudással rendelkező diplomás fiatalok, de az alapokkal szinte mindenkinél gond van, ami főként azoknak a programoknak a hibája, amelyek szerint tanulták az újságírást. Mindegyikük írt szakdolgozatot, esetleg publikált már cikket, akár kamerát is tud kezelni, de többségük szakmailag még nem érett a szerkesztőségi munkára.

Amikor konkrétan meg kell írni egy hírt, ki kell emelni a lényeget, érzékelni kell a hírértéket, sokan elakadnak. Részben azért, mert a magyarországi felsőoktatási programok nem képesek kellő minőségű és mennyiségű gyakorlatot biztosítani a hallgatóknak a későbbi munkavégzéshez.

Az egyetemi képzések struktúrája kevésbé rugalmas, mint a szabadpiaci felnőttképzéseké, ahol a gyakorlathoz tanulhatják az elméleti hátteret és nem fordítva. Másrészt pedig a média igen gyorsan változó iparág: agilitást, gyors reakcióképességet követel már a kezdő szakemberektől is, amit csak a gyakorlatban, azaz rutinnal lehet megszerezni.

Az utóbbi időszak nagy médiapiaci átszerveződései ráadásul mind minőségi célú struktúraváltások voltak, melyek természetesen módon mutattak rá a szakemberhiányra is.

NTGN: Miben különbözik ez a képzési program a többi, jelenleg is működő médiaoktatástól?

THT: Nyugodtan mondhatjuk, hogy szinte mindenben. Míg a klasszikus poroszos oktatási formákban a képzési programok kötött rendszerű, merev struktúrák, addig a tehetségre, azaz a személyes kompetenciákra alapozó készségfejlesztés – ami sokkal közelebb áll az angolszász „karakternevelő” iskolák logikájához – célorientált és emberközpontú.

Számunkra legalább annyira érdekes a fiatal személyisége és meglévő tudása, amelyre építhetünk, mint az a szakmai cél, ahová szeretnénk elvezetni a program során. Ezért is nevezzük a munkánkat tehetséggondozásnak és nem hagyományos értelemben vett képzésnek.

A másik nagy különbség az elmélet és a gyakorlat aránya: a legszínvonalasabb médiaképzések is maximum 60-40%-os mércével oktatnak, a gyakorlat rovására. Érthető, hiszen a nagyobb arányú gyakorlathoz legalább a szakképzés duális rendszeréből ismert napi munka, azaz terepgyakorlat kellene. Ebben a programban több, mint 90%-os gyakorlati munkával számolunk, az elméleti ismereteket pedig ehhez adjuk hozzá. Nyilván ennek megfelelően alakul az értékelési rendszer is.

NTGN: A pályázati kiírásban anyagi támogatást is igér a Nemzeti Tehetséggondozó Nonprofit Kft. Mit lehet tudni erről?

THT: Mivel valóban tehetségek megtalálása és megtartása a cél, kiemelkedő anyagi támogatást biztosítunk a nálunk tanuló fiataloknak.

Ez az összeg jelenleg a középfokú szakképzettséggel rendelkezők teljes munkaidős garantált bérminimumához mérhető, vagyis komolyan vesszük, hogy a programban résztvevők felkészülését megélhetési gondok ne akadályozzák. Ehhez mérjük természetesen a teljesítmény-követelményeket is.

A támogatás feltétele nem csupán a foglalkozásokon való rendszeres részvétel, hanem főként a minőségi, produktív jelenlét, amit havi szinten mérünk és értékelünk. A teljesítménymérés másik célja értelemszerűen a megfelelő munkamorál és fegyelem megalapozása is, hiszen egy napilap, rádió vagy televízió szerkesztőségében már élesben kell alkalmazniuk tudásukat, csapatmunkában való jártasságukat, rendszerint igen feszes tempóban.

NTGN: A színvonalas tartalomkészítés készségszintű tudás, amit csak megfelelő minőségi gyakorlattal lehet elsajátítani. Hogyan valósítható meg az említett nagyarányú, több mint 90%-os gyakorlati felkészítés?

THT: A Nemzeti Tehetséggondozó Nonprofit Kft. saját budapesti bázisa ad otthont a programnak. Itt, a kifejezetten médiaoktatásra kialakított vadonatúj tudásközpontban kerül sor az alapozásra: előadások megtartására és a gyakorlati foglalkozásokra. A helyszín technikai felszereltsége ugyanis teljeskörű lehetőséget nyújt az újságírói munka összes munkafázisának megtanulásához és gyakorlásához:

2 darab 16 fős multimédiás tanterem várja a résztvevőket, audio-vizuális prezentációs és rögzítési lehetőségekkel, ezen felül 2 darab 12 fős és 3 darab 8 fős ugyanilyen termünk van, prezentációs lehetőséggel, 3 kamerás televízió-stúdiónk van, greenbox technológiával, vezérlővel, merevlemezes rögzítővel,

3 darab non-lineáris utómunka-állomáson dolgozhatunk, broadcast-megtekintő monitorral, ezen felül további 7 darab non-lineáris utómunka állomáson zajlik majd a munka, a rádiózást tanulókat 2, adáslebonyolító rendszerrel felszerelt rádióstúdió várja, non-lineáris hangutómunka stúdióval, hangfelvételi lehetőséggel.

Jelen pillanatban ez Magyarország egyik, ha nem a legjobban felszerelt képzési centruma, amely a médiaoktatást szolgálja.

http://www.ntgn.hu/NTGN_promo.mp4

 

Egyébként nemcsak újságírókat, hanem AVID-vágókat is képez az intézmény, ez a pályázati kiírás is elérhető honlapjukon.

A vágók felkészítésére is a piaci igények szerint kerül sor: jelenleg a médiában ez az egyik legkeresettebb szakma, ami a profi vágóknak stabil megélhetést biztosít.

Az alapozás után a tanítványaink természetesen a különböző médiumokhoz is bekerülnek szakmai gyakorlatra, ahol már csapatmunkában és élesben kell alkalmazniuk megszerzett ismereteiket.

Ezeken a helyszínek a nálunk tanuló fiatalok személyes is megtapasztalhatják, hogy a szakmában tényleg folyamatosan szükség van jól képzett újságírókra, ahogy tehetséges vágókra is.

NTGN: Ehhez a rengeteg gyakorlathoz megfelelő szakemberek is kellenek. Kik fogják tanítani a résztvevőket?

THT: Az oktatók mindegyike jelenleg is gyakorló médiaszakember a maga területén és rendelkezik oktatási tapasztalattal is. A szakmai alapok a hírírás megtanulásával kezdődnek, így a képzés vezető oktatói is erről a területről indultak és ezt művelik jelenleg is:

Szabó Anett közismert és közkedvelt televíziós műsorvezető a televíziós szakmai ismereteket fogja össze, Németh Miklós Attila jelentős televíziós és rádiós gyakorlattal elsősorban a rádiós szakmát tanítja, jómagam a az írott sajtó különböző megjelenési formáiért, így a hírügynökségi, nyomtatott és az online újságírásért felelek.

A szakmai háttértudást kialakító oktatói csapatot pedig olyan kiváló szakemberek erősítik, mint dr. Mayer Erika médiajogász és dr. Pokol Béla jogtudós, politológus professzor és alkotmánybíró. Fontosnak tartjuk ugyanakkor, hogy a vidéki sajtóorgánumoktól is érkezzenek képző kollégák, hogy a résztvevők a regionális igényekkel és trendekkel is találkozhassanak.

Toót-Holló Tamás – print és online írott sajtó szakirány

Toót-Holló Tamás (1966): szerkesztő, író, irodalomtörténész, kommunikációs szakember (korábbi szerzői névalakja: Toót H. Zsolt). 1994-től kezdődően irodalmi lapok munkatársa (Magyar Napló, Európai Utas, Napút). A Heti Válasz alapító főszerkesztője, 2004-ig felelős szerkesztője. 2004 és 2005 között a Reggel című napilap felelős szerkesztője. 2006-tól az MTI szerkesztője, parlamenti rovatvezetője, főszerkesztő-helyettese, majd 2013 és 2017 között főszerkesztője. 2012 és 2017 között a Hungary Maters és a Külhoni Magyar Sajtószolgálat felelős szerkesztője. 2017-től a Mediaworks központi online szerkesztőségének alapító . Az általa jelenleg is vezetett kollektíva 2019-ben elnyerte az Érték és Minőség Nagydíj Kommunikációért Nagydíját. Az irodalomtudomány kandidátusa (1994). Irodalomtörténészként 1993 és 1996 között az ELTE, médiaelemzőként pedig 2016 és 2019 között a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója. Íróként eddig tizenkettő különböző műfajú kötet (irodalomtörténeti monográfia, esszéfüzér, tanulmánykötet, regény, liturgikus dráma) szerzője. Prózaíróként a magyar folklór őshagyományából és a posztmodern intertextualitásból egyaránt építkezve alkot. Legutóbbi metafizikai kalandregénye egy királyregény-trilógia részeként, a Szent László-emlékév tiszteletére jelent meg (, 2017). A Magyar Nemzeti Médiaszövetség , a Magyar Tudományos Akadémia , valamint a Magyar Írószövetség . A Nemzeti Tehetséggondozó Nonprofit Kft. újságíróképzésének vezető tanára az írott sajtó print és online szakirányán.

 

Szabó Anett – televíziós szakirány

Szabó Anett szerkesztő és műsorvezető, közéleti és kulturális műsorok meghatározó arca a magyar televíziós újságírásban. A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen szerez újságírói diplomát, egyetemi évei alatt már aktívan rádiózik, később a Szlovák Rádió Magyar Főszerkesztőségének szerkesztő-műsorvezetője, majd vezető szerkesztője. Ezzel párhuzamosan vezeti a Szlovák Televízió Magyar Adásának híradóját is. 2005-2015 között a Hír TV műsorvezetője. Rövid MTVA-s kitérő után Echo Televízió , majd – az Echo TV-nek a Hír TV-be való beolvadása után – ismét a Hír TV képernyőjéről jelentkezett. A Nemzeti Tehetséggondozó Nonprofit Kft. újságíróképzésének vezető tanára a televíziós újságírás szakirányon.

 

Németh Miklós Attila – rádiós szakirány

Németh Miklós Attila (1955): szerkesztő, műsorvezető, a Magyar Rádió többszörös nívódíjasa, a Kultúráért díj kitüntetettje, a Szellemi honvédelemért elismerés és a Rendületlenül emlékplakett tulajdonosa.1975-ben indult újságírói pályája a Hazai esték, televíziós vetélkedő megnyerésével. 1977-től a Magyar Rádió gyakornoka, majd munkatársa (Falurádió, Belpolitikai Szerkesztőség), a Családi tükör első kettős műsorvezetésű magazin alapító társszerkesztője, a Szivárvány c. műsor jegyzetírója. 1983-86 között a Magyar Rádió Nógrád és Heves megyei tudósítója. 1986-tól a Krónika műsorainak szerkesztő-műsorvezetője, majd a vidéki tudósítók szakmai munkáját irányító rovatvezető helyettes. 1990-től az MTV Híradó szerkesztő-műsorvezetője és szerkesztőségvezetője. Rendszeresen ír heti- és napilapokba (Magyarország, Esti Hírlap, Magyar Hírlap). Első kötete publikációinak és rádiós jegyzeteinek gyűjteménye.(Az én időm…) Jelent meg könyve , , és , valamint a is. 1997-től a Magyar Rádió Vasárnapi Újság című műsorának felelős szerkesztője. 1999-2007-ig alapító főszerkesztője „A mi időnk...” című, interaktív rádióműsornak. 2004-2006-ig műsorvezetője és jegyzetírója a Reggeli Krónika adásainak. 2005-től a Magyar Rádió főmunkatársa, majd 2007. május 1-től az ECHO TV szerkesztő-műsorvezetője. Jelenleg a Duna Médiaszolgáltató Zrt. turnusvezetőjeként felügyeli a közmédia rádióadóinak híradásait és hírműsorait. A Nemzeti Tehetséggondozó Nonprofit Kft. újságíróképzésének vezető tanára a rádiós újságírás szakirányon.

Legnagyobb értéke ennek az oktatói csapatnak, hogy mindannyian élő anyagokon tudjuk tanítani és gyakoroltatni a szakmát, hiszen magunk is naponta készítünk híreket, műsorokat, tehát folyamatosan jelen vagyunk a produkcióban is.

A leendő tartalomkészítőket pedig nagyon hamar – tehetségüktől és szorgalmuktól függően – éles helyzetek elé állíthatjuk, miközben folyamatosan értékeljük is a munkájukat. A fejlesztési célú kritika nagyon fontos a szakma tanulása során, természetesen hiteles szakemberektől: ez a gyakorlati képzés egyik leglényegesebb eleme.

Ebben a programban nagyon hamar kiderül, ki milyen területen lehet erős szakember, de az is, ha valakinek nem való ez a pálya.

NTGN: A pályázati kiírás szerint főként fiatalokat várnak, de a felsőfokú végzettség nem követelmény. Mik a bemeneti feltételek a program elkezdéséhez?

THT: A fejlesztést érettségire alapozzuk, nem befejezett felsőfokú tanulmányokra, bár a jelentkezők majdnem 100%-a felsőfokú képzettségű vagy jelenleg is egyetemista.

Nem szerettük volna viszont kizárni a pályázók köréből azokat a tehetséges fiatalokat sem, akik jelenleg is tanulnak. Belépő szinten sokkal fontosabb, hogy a fiatalok jó attitűddel és tájékozódó képességgel rendelkezzenek, hiszen erre lehet tudást és tapasztalatot építeni.

A XXI. századi médiafogyasztási szokásokat ismerve világos, hogy a mai tízen-huszonévesek már beleszületnek egy mediatizált környezetbe, életük része az online kommunikáció és az online tartalomfogyasztás. Ennek megfelelően fejlett digitális kompetenciákkal rendelkeznek, ami jó alap az újságírói munkához, de nyilván nem elegendő.

A hírérzékenység fejleszthető, a tájékozódást és a tartalomkészítést pedig meg kell tanulni, ha valaki profi médiaszakemberré szeretne válni. De ezt tényleg tanulni kell. Sok szorgalommal és szakmai alázattal.

Sok mindenkitől hallottam már felvételi beszélgetésen, hogy ő ért a médiához, mivel naponta híreket olvas. Erre viszont azt tudom mondani, hogy attól, hogy valaki sok focimeccset néz, még nem lesz jó labdarúgó.

NTGN: A jelentkezési lapot böngészve feltűnik, hogy teljesen kezdő és már gyakorlott pályázókra is számítanak. Hogy lehet ezt a két szintet összehangolni egyetlen program keretében?

THT: Valóban két különböző célcsoportból várunk jelentkezőket: a nullkilométeres pályakezdőket ugyanolyan szívesen fogadjuk, mint a valamilyen tartalomkészítői előélettel rendelkező, fejlődni vágyó vagy átképzést kívánó fiatalokat. Ez utóbbiaktól portfóliót is kérünk, hogy belenézhessünk eddigi munkáikba.

A kétféle szintet természetesen csoportbontásban kezeljük, hiszen a kezdők az alapoktól tanulhatják a szakmát, majd később tudnak specializálódni, aki pedig már újságíróként dolgozott vagy dolgozik, az a választott specializációs csoportba kerül.

Mivel számítunk rá, hogy mindenki máshol tart a felkészülési folyamatban, és a tehetségnek is sokféle megnyilvánulása van, ezért egyéni fejlesztési tervek szerint követjük a résztvevők munkáját, hogy mindenki saját ütemében haladhasson. Aki például már a harmadik hónapban terepmunkára érett, azt kihelyezzük egy gyakorlóhelyre, ahol mentori irányítással tanulhatja tovább a szakmát, kontaktórákkal támogatva.

NTGN: Elképzelhető, hogy már dolgozó fiatalok is jelentkeznek. Munka mellett is végezhető ez a program?

THT: A foglalkozásokat hétköznapokra és szombati napokra tervezzük, órarendet pedig a csoportbeosztásokkal együtt, a pályázati időszak zárása után készítünk.

Arra törekszünk ugyanis, hogy a csoport összetételéhez igazítsuk az időbeosztást is, azaz, ha például a többségnek nem felelnek meg a délelőtti órák, délutánra szervezzük az oktatást. Számítunk rá, hogy sokféle igénnyel kell szembesülnünk, ezért sem készítünk előre merev időbeosztást.

Minden érdeklődő kérdésére készséggel válaszolunk a [email protected] címen. Ide várjuk a pályázatokat is, a beadási határidő pedig október 1. Mindenkit arra bíztatunk, hogy adja be a pályázatát, hiszen ez még nem jelent elköteleződést.

NTGN: Hogyan zajlik a kiválasztás?

THT: A beadott pályázati anyagok alapján személyes találkozást szervezünk a jelöltekkel, amelyen rövid írásos anyagot kérünk tőlük és egy felvételi beszélgetésen vesznek részt.

Célunk minél alaposabban megismerni a pályázók beszéd- és íráskészségét, motivációit és céljait, hogy a legjobbakkal indíthassuk el csoportjainkat. A felvételi bizottság döntéséről értesítjük a pályázókat, majd előkészítjük számukra a támogatási szerződést.

Aki pedig vállalja a támogatási szerződésben lefektetett feltételeket – főként a szakmai eredményességre vonatkozó kitételeket –, azzal megállapodunk, hogy onnantól kezdve üdvözölhessük a programban.

A pályázatról a közösségi média felületein, így a Facebook és az Instagram felületén is tájékozódni lehet. A pályázat részletei a Nemzeti Tehetséggondozó Nonprofit Kft. honlapján érhetőek el: http://www.ntgn.hu

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!