szélütés

2019.11.05. 13:41

Nemcsak öregek, hanem fiatalok, akár gyerekek is kaphatnak stroke-ot

A stroke hirtelen alakul ki, akár átlagos jó közérzet közepette is felléphet, ami már önmagában is gyanakvásra adhat okot.

Fábos Erika

Évente négyezer stroke következtében kialakuló maradandó fogyatékosság vagy haláleset lenne megelőzhető, ha az emberek felismernék a tüneteket és időben segítséget hívnának – nyilatkozta a Vasárnap Reggelnek Óváry Csaba, az Országos Klinikai Idegtudományi Intézet (OKITI) főigazgatója.

Agyi infarktus vagy agyvérzés?

Az átlagember számára három tünet alapján ismerhető fel a szélütés: az arc szimmetriájának elvesztése, a beszéd megváltozása vagy nyelési nehézségek, valamint a kar, a végtagok féloldali gyengesége. Ha valaki ilyet tapasztal, azonnal mentőt kell hívni„ – mondja Óváry Csaba.

A látó­térkiesés és a forgó jellegű szédülés, még ha nem is a leggyakoribb, de ugyanúgy tünet lehet.

Annak a legnagyobb az esélye a gyógyu­lásra, aki a lehető leghamarabb kerül stroke-centrumba. Mindegy, mennyi idős, ha gyerekeknél vagy fiataloknál vannak ilyen tünetek, akkor is azonnal mentőt kell hívni. Az esetek egy részében persze kiderülhet, hogy más betegség áll a háttérben, előfordulhat, hogy migrén, epilepszia vagy az ionháztartás zavara okozza ezeket a tüneteket, de ezt otthon nem lehet eldönteni. Ezért lényeges, hogy ilyenkor

késlekedés nélkül kerüljön olyan kórházba a beteg, ahol stroke-centrum van.

Minden elveszített perc csökkentheti a gyógyulás esélyét. A stroke korábban felsorolt klasszikus tünetei nem járnak fájdalommal, így sokan arra várnak, hogy jobban legyenek, ahelyett, hogy azonnal mentőt hívnának. Fokozottan érvényes ez a fiatalokra, akik sokszor nem veszik elég komolyan a tüneteket, mert nem gondolják, hogy ez velük is megtörténhet. Ha valaki egyedül él, a helyzet még kritikusabb, hiszen egy ponton túl már lehet, hogy nem is lesz képes segítséget hívni.

A stroke egy összefoglaló név, ütést, csapást jelent, magyarul szélütésnek, gutaütésnek is nevezzük. Az összes agyi érkatasztrófát magában foglalja. Agyi infarktusról – ez a gyakoribb – akkor beszélünk, ha a stroke hátterében agyi érelzáródás van, agyvérzésről pedig egyszerűsítve akkor, ha magas vérnyomás, vagy más okok miatt valamelyik agyi érszakasz megreped, és ez roncsoló vérzést okoz az agyban. Ez a ritkább, az összes stroke-nak körülbelül tíz százaléka. Azt, hogy melyik alakult ki, a tünetek alapján nem lehet biztosan megmondani, csak CT- vagy MR-vizsgálattal.

Hogy a stroke milyen eredményesen kezelhető, ma már leginkább azon múlik, mennyi idő alatt jut a beteg megfelelő orvosi kezeléshez.

Az időablak azt az időtartományt jelöli, amíg jó esély van egy sikeres beavatkozásra. Aki három, agyalapi verőér-elzáródás esetén hat órán belül megfelelő kórházba kerül, körülbelül 50 százalék eséllyel meggyógyulhat. A betegek fele, akiknél sikerült érmegnyitó beavatkozást végezni, három hónappal az eset után már képesek az önellátásra. Azok közül viszont,

akiknek időn túl kezdődik meg a kezelése, csak tíz százalék épül fel.

Minden 10 percnyi veszteség rontja az esélyeket

A kritikus időhatár legfeljebb négy és fél óra a vérrög gyógyszeres feloldására, ha pedig egy nagy ütőérág záródik el, akkor hat óra, speciális esetekben az utóbbi időhatár kitolódhat, de összességében elmondható, hogy minden tízpercnyi veszteség tovább ronthatja az esélyeket – fejtette ki Óváry Csaba.

Az agy ugyanis nagyon érzékeny, gyorsan sérülő szövet. Minden egyes érintett milliméter további tüneteket okozhat. Ha egy agyterület nem kap vért, akkor nem jut hozzá a működéséhez elengedhetetlenül szükséges oxigénhez és tápanyaghoz. Ez testünk bármely részénél probléma lenne, de az agyban található idegsejtek különösen érzékenyek. Már néhány perces hiány a pusztulásukat okozhatja, és az agy érintett területének működése megszűnhet. Az ilyenkor szükséges beavatkozásokat stroke-centrumokban tudják elvégezni. Ezekbe ma már a lakosság 90 százaléka egy órán belül eljuthat, tehát

ha valaki a stroke jellegzetes tüneteit észleli, fontos, hogy ne halogasson, azonnal hívjon mentőt!

Nem szabad ilyenkor baráti véleményeket kérni vagy házi­orvosra várakozni, mielőbb kórházba kell jutni!

Óváry Csaba, az Országos Klinikai Idegtudományi Intézet (OKITI) főigazgatója
Fotó: Móricz-Sabján Simon

Sokakat meg lehetne menteni

2015-ben egy amerikai kutatóorvos a megmentett életek számának szempontjából a penicillin feltalálásának jelentőségéhez hasonlította annak a katéteres beavatkozásnak az elterjedését, amelyet Magyarországon minden egyetemi központban és nagyobb megyei kórházakban is el tudnak végezni. Az OKITI-ben tavaly több mint 350, idén várhatóan csaknem 500 ilyen beavatkozást végeznek a specialisták.

A stroke-ellátás színvonala az elmúlt évtizedben nagyon sokat fejlődött. Hazánkban is terápiás forradalom zajlott 1995 óta ezen a területen, mióta bevezették a vérrögoldó kezeléseket – mondja Óváry Csaba.

Az országban létrejött 39 stroke-centrum,

és ezzel olyan eljárások váltak hozzáférhetővé, amelyekhez korábban nem lehetett sürgősséggel hozzájutni. Ráadásul a mai képalkotó vizsgálatoknak köszönhetően

ki lehet választani a betegek számára a személyre szabott gyógyító eljárást.

Persze a stroke helyétől és attól függően, hogy milyen nagyságú területet érint, különbözőek a gyógyítás esélyei. Nagyon súlyos esetben előfordulhat, hogy ma sincs segítség. Az azonban tény, hogy

a maradandó károsodást szenvedők és a stroke miatt életüket vesztők körülbelül 50 százaléka elvileg menthető lenne,

ha időben kerülnének megfelelő centrumokba. Négyezer emberéletről beszélünk évente, hiszen ma már lenne kapacitás a gyógyításukra.

Évente 30 ezer körüli az új akut stroke-os beteg száma Magyarországon, és a stroke-ot kapók közel harmada egy éven belül meghal. Ezért ez a harmadik leggyakoribb halálok hazánkban.

A kockázatok évente egy vérnyomás-ellenőrzéssel is csökkenthetők

Minden olyan betegség, amely az erek károsodásával jár, érelmeszesedést vagy trombózis kialakulását okozhatja, kockázati tényezőt jelent. Ilyen a

magas vérnyomás, a cukorbetegség, az elhízás, a magas vérzsírszint, a szívbetegségek, ritmuszavarok, maga a szívinfarktus, de a dohányzás és a mozgásszegény életmód is.

A magas és az alacsony vérnyomás is lehet veszélyes, a megelőzés szempontjából a közepes érték az ideális, 140/90 a kívánatos. Sajnos a stroke egészséges embernél is kialakulhat. Példa erre sok fiatal, akiknél egy érsérülés vagy véralvadási zavar miatt alakul ki a betegség, de többségében időskorú, beteg embereknél jellemző, és nincs különbség nők és férfiak között – hívja fel rá a figyelmet Óváry Csaba. Véleménye szerint 18 év fölött évente egy vérnyomás-ellenőrzéssel és egy laborvizsgálattal sokan elkerülhetnék ezt a betegséget. 60 év fölött szív- és érrendszeri problémák esetén félévente célszerű a szűrővizsgálatot elvégeztetni.

Óváry Csaba

1994-ben a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen szerzett orvosi diplomát.

2000-ben neurológiából szakvizsgázott. Pályafutását Budapesten, az Agyérbetegségek Országos Központjának általános orvosaként kezdte. 2001-ben Japánban a Research Institute for Brain and Blood Vessels munkatársaként dolgozott. 2008-ban a balassagyarmati Kenessey Albert Kórház orvos igazgatója, 2010-től az Országos Idegtudományi Intézet stroke- és epilepszia­osztályának osztályvezető-helyettese, 2012-től az intézet szakmai, 2014-től orvos igazgatója.

2014-ben megszerezte a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjában az egészségügyi menedzseri diplomát. Kiemelt szakterületei a stroke-ellátás szervezése és a stroke-epidemiológia. 2015-ben PhD-címet szerzett.

2018-óta az Országos Klinikai Idegtudományi Intézet megbízott főigazgatója.

Nős, két lánygyermek édesapja.

Borítókép: illusztráció

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!