Felvidék

2020.02.11. 12:51

A Garammenti-hátságot barangolta be a Hazajáró stábja (videó)

Léva és környéke egyszerre szól a kitelepítettek tragédiájáról, de az itt maradottak küzdelméről is.

Fotós: Szucs Csaba

Mikor a Garam kiszabadul a miocén vulkánok szorításából, lelassítja lépteit, és a Kisalföldön találja magát. És itt találja Lévát, Felső-Magyarország kapujának őrzőjét, amelyre a magyar történelem során sokszor hárult fontos és hálátlan szerep. Mikorra pedig a lévai várnak már csak az lett volna a feladata, hogy békeidőben turistáknak mutogassa magát, egy idegen országban találta magát.

Az 1947-es lakosságcserének köszönhetően több tízezer magyar is a Duna túloldalán találta magát, hátrahagyva várvédő ősei földjét, templomát, temetőjét.

A magyarok helyére északról és délről is szlovákok érkeztek, így lett erőszakosan délre nyomva az egykor itt, a hegyek és a síkság határán húzódó éles nyelvhatár. Léva és környéke egyszerre szól a kitelepítettek ezreiről, az újonnan érkezettek frusztrációiról és az itt maradottak küzdelméről is. A Mohi atomerőmű árnyékában ugyanis igen sok magyar őrzi a megmaradás tüzét a Garam völgyében és az azt kísérő hátság dombhajlataiban.

Az M5 kulturális csatorna Hazajáró című műsora legutóbbi adása a Garammenti-hátság vidékét és az Alsó-Garam mentét járta be.

Ne szépítsük: Léva és környéke magyarságát a ki- és betelepítések és az asszimiláció alaposan megfaragták. 100 év sem kellett, hogy kiforduljon magából a világ: 1910-ben még Léva 90 százaléka volt magyar, mára arányuk 10 százalék alá csökkent. A megcsappant, de kitartó lévai közösség fontos támaszpontja a magyar irodalom kiválóságáról, Reviczky Gyuláról elnevezett központ. A lévai városnézés után ide tértek be a hazajárók, hogy megismerjék a helyi magyarság motorjait, akik elmesélték, hogy bár kevesen vannak, de így is 12 magyar szervezet működik a környéken.

A Reviczky Társulás gondozza a Reviczky-házat, de rajtuk kívül még itt székel a Lévai Magyar Asszonyok Ligája, a Lévai Szent László Kör, a cserkészek és a 46. Kittenberger Kálmán Cserkészcsapat is.

Kenyeres Oszkár és Jakab Sándor műsorvezetők aztán egy hontvarsányi kitérő után Felsőszecsére, majd Zsemlérre mentek. A Garam túloldalán Pozba kegyhelyén és Máriacsalád kolostorromján keresztül vezetett az utuk Farnadra, ahol helyi borokkal és a híres kálomista levessel várták őket. A dimbes-dombos tájon átkeltek Nagyölvedre, ahol Vencel Csaba mutatta meg nekik az újonnan megnyílt tájházat. A vendéglátó elmondta, hogy gyerekkora óta gyűjti a régiségeket és fontosnak tartja, hogy mindenki számára elérhetővé tegye a népi múlt hagyatékát.

https://www.youtube.com/watch?time_continue=1&v=gtyF2-D75YY&feature=emb_logo

Hazajáróink végül a kurtaszoknyás Barton zárták Garam menti kirándulásukat. A Kultúrházban a zsibongó közösség megnyugtatja a lelket: úgy tűnik Barton sem áll rosszul a magyarság szénája. A közösségi élet mozgatói, Zvoncsár Patrícia, Bartal Mónika és Bréda Tivadar meséltek a kurtaszoknyás falvak örökségéről, és persze a kurtaszoknya történetéről. Farnadhoz hasonlóan itt is meghallgathatták a helyi Asszonykórust és kezet foghattak azokkal, akik éltetik a magyar szellemet a hátságon.

Magyar daltól zengett tehát Bart: az ének talán felhallatszik Léváig és azon túl, a Mohi temetőig is. Megnyugtatja a múltat és utat mutat a jövőnek: amíg magyarul szól a dal és magyarul dobban a szív, addig él a remény a Garam mentén...

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!