A csodatévő kútnál jártak

2020.09.10. 10:32

A Délvidék Csíksomlyóját mutatta meg a Hazajáró (videó)

Nemcsak a rég- és közelmúlt háborúskodásairól, a pusztuló romokról és kiürülő falvakról, de a földbe gyökerező szerves magyar kultúra továbbéléséről és a csírázó turizmusról is mesélnek a titkokat őrző dunai ártéri erdők, Bács tekintélyes vára, Doroszló kegyhelye, Gombos és Szilágyi kitartó közösségei a Délvidéken.

Ezt a környéket járta be legutóbbi részében a köztévé M5 csatornájának honismereti műsora, a Hazajáró. Kenyeres Oszkár és Jakab Sándor műsorvezetők a Bácska Dunáig nyúló délnyugati szegletébe, a szép emlékű vármegye névadó székhelyére, Bácsra és környékére látogattak.

A Dunát őrző Bácspalánkáról indultak, a folyó menti ártéri erdőkön áthatolva megnézték a romosodó bácsújlaki templomot. Bács méltán híres vára után a magyar életről mesélő Gombos következett.

Gombost II. Ulászló városi rangra emelte, míg II. Lajos királyunk országgyűlést is tartott itt, de Báccsal együtt a város is odaveszett, majd felszabadulása után a kuruc harcokban vára is elpusztult.

A Szent László-templomnál a gombosi hagyományok egyik éltetőjével, Muskovity Károllyal találkoztak, aki elmondta, hogy Gomboson a Duna közelsége miatt nagyon sokszor az árvíz pusztított. A falu gyakorlatilag a dunai mocsarak és egy hatalmas tölgyerdő közé ékelődött be, és ez a mai napig így van. Annak idején Mária Terézia volt az, aki kezdeményezte, hogy ezt a bácskai részt termőföldekké alakítsák.

Gombos minden természeti és háborús veszedelem, ki-és betelepítés ellenére ma is magyar többségű. Az ősi néphagyományról a tájház ad ízelítőt, ahol Muskovity Károly bemutatta Péity Gizellát és a leányát, Boglárkát, akik megmutatták a messze földön híres gombosi népviseletet, amelybe felöltöztették a lánykát.

Szilágyin át Doroszlóra érkezett a Hazajáró, amely települést ma már sokan a Délvidék Csíksomlyójaként emlegetnek. A helyi értékek fennmaradásáért nem csak az itthon maradottak tesznek, de például a Bartol házaspár, Lenke és Béla is, akik elmentek ugyan, de soha nem tudnak végső búcsút inteni szülőfalujuknak. Megmutatták a férj nagyszüleinek házát, amelyet nagy gonddal őriznek, és amelyről elmondták, hogy a tisztaszoba pontosan úgy néz ki, mint 1941-ben. Mindez azért tudott olyan szépen megmaradni, mert a szobát, ennyi idő alatt, csupán 3-4-szer használták. Doroszlón ugyanis az a szokás, hogy a tisztaszobát kizárólag akkor használják, amikor meghal valaki a házban, és ott ravatalozzák föl.

A népi kultúra mellett a gasztronómiai hagyomány is él még Doroszlón. Király Szilárd és felesége jóvoltából egy igazi helyi különlegesség, a báránypaprikás elkészítésébe is betekintett a Hazajáró stábja.

Doroszló messze jutó hírét csodatévő kútjának köszönheti. A históriás könyv tudósítása szerint 1792-ben a Szent Szűz jósága által a gombosi vak, Zablóczki János visszanyerte látását, miután megmosdott a kút vizében. A csodát csodák követték, és addig jártak egyre többen a szentkúthoz, míg a Kalocsa-Bácsi Főegyházmegye búcsújáró helye lett. Az apróbb kápolnák után 1875-ben megépült a kegytemplom.

Azóta bármilyen nehéz idők jártak is, a délvidéki magyarság mindig menedékre talált a Magyarok Nagyasszonyánál.

Erről tanúskodik a kegyhely igazgatója, Verebélyi Árpád atya is.

Az atya elmondta, hogy Délvidékről a magyarság szinte minden közösségéből érkeznek a Szentkútra, most Kisboldogasszony ünnepén, hajdanán pedig pünkösd ünnepén. Egyrészt azért, hogy köszöntsék a Szűzanyát, másrészt ez a keresztény magyarságnak egy nagy találkozóhelye. Volt idő, amikor kifejezetten tiltották, és volt, amikor a zarándokok autóbuszait letiltották. Azokban a nehéz időkben sem hagytak fel a hívek meglátogatni a szent kutat. És azóta is folyamatosan jönnek. És az is csodálatos, hogy az egyházról bár olyan kép él a mindennapi emberben, hogy az a pár öregasszony kihal, és utána becsukhatjuk a templomot, de ezzel szemben itt is azt láthatjuk, hogy minden korban vannak újabb és újabb emberek, akiket valamilyen formában megszólít a Jóisten. A Szűzanya szeretete újabb és újabb tömegeket szólít meg, és jönnek a doroszlói Szentkútra is úgy, mint a többi zarándokhelyre.

„És a mi keresztény magyarságunkban központi helyen szerepel a Boldogasszony, hiszen mi, attól függetlenül, hogy Magyarország szempontjából külhoni magyarok vagyunk, ugyanabban a Mária országában érezzük magunkat”

- mondta Verebélyi Árpád atya.

A Hazajáró legutóbbi epizódja ezúttal ősi magyar himnuszunkkal zárult, amelyet a népviseletbe öltözött helyi kórus adott elő:

„Boldogasszony, Anyánk, régi nagy Pátronánk,

nagy ínségben lévén, így szólít meg hazánk:

Magyarországról, édes hazánkról,

ne feledkezzél el szegény magyarokról…”

Borítóképünkön a doroszlói kegyhely, a kép kivágás a fenti videóból

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!