Schäfer András számára jó példa lehet Andrés Iniesta játéka

Az Európa-bajnokság magyar felfedezettjének is nevezhetjük a mindegyik meccsünkön kezdő, a németek ellen gólt is szerző, 22 éves dunaszerdahelyi középpályást, Schäfer Andrást, akinek érdemes közelebbről is megvizsgálni a játékát, kielemezni az erősségeit, megkeresni a fejlődési lehetőségeit.

Hirdetés

Schäfer András hirtelen tört be a válogatottba és máris sok örömöt szerzett nekünk. Kifejezetten lelkes játékos, aki kiteszi a szívét a pályára. Mindannyian láthattuk a mérkőzéseinken, hogy folyamatosan kéri a társaitól a labdát és a támadásokhoz is igyekszik felérni. Hogy mennyire fontos neki a válogatott, azt a németek elleni meccs utáni könnyekből is láthattuk...

NAGY ERÉNYE A REMEK HELYEZKEDÉS

Játékán látszik, hogy olyan csapatokban nevelkedett, melyekben a rövid passzos játékot részesítik előnyben (az MTK tipikusan ezt a felfogást képviseli). Ez nemcsak abban nyilvánul meg, hogy labdával a különböző játékhelyzet-megoldásokat maga körül keresi, hanem a helyezkedésében is. Amellett, hogy megjátszható távon belül szokott helyezkedni passzsávban, kiválóan találja meg azokat a pontokat az ellenfél játékosai között, ahol megfelelő méretű terület áll majd rendelkezésére, ha labdát kap. Ez annak köszönhető, hogy a játéka körültekintő. Vagyis mielőtt labdát kap, rendszeresen körbenéz (divatosan ezt szkennelésnek hívják manapság) és felméri a helyzetét.

Egyértelmű feladata volt, hogy labdakihozatalkor kérje el védőinktől a labdát. Schäfer a helyezkedését tekintve előszeretettel helyezkedik közvetlenül az ellenfél játékosainak védővonala mögé.

Ennek nyilván sok előnye van. Egyrészt ha valaki közvetlenül az ellenfél védővonala mögé helyezkedik, akkor jó eséllyel nem lesz szorosan mögötte senki a rivális gárdából. Másrészt ilyen helyezkedéssel nagyon könnyű előrehaladni a labdával. Ugyanis az az ellenfél játékos (a képen a kék 15-ös), aki mögött helyezkedik Schäfer, nem látja őt, ezért a magyar futballista többnyire tisztán helyezkedhet passzsávba, és ha kap egy labdát, máris az ellenfele mögé került. Ez összefüggésbe hozható azzal, amit Marco Rossi az Eb-záró sajtótájékoztatóján mondott, amikor arról beszélt, hogy sikerült területeket nyernie a csapatnak a pályán – ennek a területnyerésnek az egyik eszköze lehet ez a helyezkedés labdakihozatalkor.

A másik tipikus megoldása a dunaszerdahelyi középpályásnak, hogy ha a vetélytárs tagjai sűrűbben helyezkednek és több szinten (vagyis nem vonalban) vannak körülötte, akkor a lehető legmesszebb helyezkedik az ellenfél játékosoktól úgy, hogy passzsávban legyen. Magyarán a labdás társa lapos passzal meg tudja őt játszani.

Jól lehetett látni a hasonló helyzeteknél, hogy többször néz körbe, mielőtt labdát kap, és folyamatosan próbál távolabb helyezkedni a rivális játékosaitól.

Szóval egyértelműen kitűnik, hogy a helyezkedése tudatos, és ezért nagyon fontos szerepe van a labdakihozatalainknál, mert szinte mindig megjátszható. Emellett sokat mozog, folyamatosan kéri a labdát, adja kézzel a jeleket a társainak, hogy játsszák meg őt. Ezt erősíti az is, ahogy korábbi edzője, Feczkó Tamás is fogalmazott: „Kiemelkedő a futómennyisége, ami nagy játékintelligenciával párosul”.

Jól és magabiztosan kezeli a kapott labdákat. Ráadásul nem egy gladiátor termet, ennek ellenére bátran és kellő harciassággal megy bele az ütközésekbe is. Részben ennek is köszönhető, hogy a labdafedezése is jónak számít.

TOVÁBBI FEJLŐDÉSI LEHETŐSÉG, BEFEJEZÉSEK – AZ ELEMZÉS IDE KATTINTVA OLVASHATÓ EL TELJES TERJEDELMÉBEN!