Ország-világ

2020.07.30. 08:38

A foglalkoztatottság lassan állhat vissza a korábbi szintre

Újra közbeszólhat a járvány.

Jelentősen nőtt a foglalkoztatottak száma júniusban a májusi értékhez képest, ugyanakkor százezer ember veszítette el munkáját a járvány miatt. Elemzők szerint lassan érheti el korábbi szintjét a foglalkoztatás, a folyamatokat pedig a járvány és az ágazatok teljesítménye is befolyásolja – írja a Magyar Nemzet.

Júniusban 58 ezer fővel dolgoztak többen, mint májusban, a gazdaság újraindulásával ismét nő a foglalkoztatottak száma, arányuk 0,9 százalékkal emelkedett egy hónap alatt. Tavaly júniushoz képest 38 ezerrel dolgoztak kevesebben – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal tegnap közzétett, második negyedéves adataiból.

A koronavírus-járványban teljes egészében érintett, április és június közötti vizsgált időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4,408 millió fő volt, a 15–64 évesek foglalkoztatási rátája pedig 68,7 százalékos. A vizsgált három hónapban 2019 azonos időszakához képest 103 ezerrel dolgoztak kevesebben. Az április–júniusi három hónapos időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma 214 ezer, a munkanélküliségi ráta 4,6 százalékos volt.

Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára a köztelevízió műsorában arra emlékeztetett: a kormány intézkedéseinek köszönhetően több mint 260 ezer ember munkahelye maradhatott meg a koronavírus-járványban.

A munkahelyvédelmi bértámogatások kétszázezer embernek segítettek, a munkahelyteremtő bértámogatás több mint negyvenezernek, és a kutatás-fejlesztés területén dolgozó mérnökök közül is körülbelül húszezer munkavállalónak nyújtottak támogatást.

Bodó Sándor úgy értékelte, a pandémiás időszakot viszonylag sikeresen leküzdöttük, most az a feladat, hogy további intézkedésekkel segítse a kormány azokat, akik vissza akarnak térni a munkaerőpiacra.

A júniusi munkaerőpiaci adatokból a foglalkoztatási helyzet fokozatos javulása látszik, jóllehet, a vírushelyzet előtti időszak értékeit még nem értük el. Az első nyári hónapban a foglalkoztatottak számának alakulása, valamint a májusi adatokhoz viszonyított növekedés azt jelzi, hogy az állásukat elveszítők, akik a kijárási korlátozások miatt először nem kerestek állást, azaz inaktívak voltak, ismét visszatértek a munkaerőpiacra.

A háromhavi adatok azt mutatják, hogy mind a közfoglalkoztatás, mind a külföldi munkavégzés csökkent.

A foglalkoztatás bővülése jelzi a gazdaság újraindulását, de azt is mutatja, hogy ez még nem teljes. Bár ágazati adatok egyelőre nincsenek, valószínűsíthető, hogy például a turizmusban még messze van a foglalkoztatás szintje a válság előttitől.

A következő hónapokban van esély a foglalkoztatás további fokozatos növekedésére, ám ebből a szempontból meghatározó lesz, hogy az esetleges második hullám kapcsán milyen korlátozásokat vezetnek be világszerte, illetve hogy a szórakoztatóipar és a turizmus beindulása mikorra várható – hangsúlyozta Regős Gábor.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy az április–júniusi munkanélküliségi ráta a várakozásokhoz képest továbbra is alacsony, ugyanakkor számos ténylegesen munka nélkül maradt ember nem teljesítette a statisztikai-módszertani feltételeit annak, hogy munkanélküli státuszba lehessen sorolni.

A három havi átlagos munkanélküliségi ráta emelkedése lassúnak, fokozatosnak hat, miközben a reálgazdaságban ennél gyorsabban mentek végbe a folyamatok. A folyamatosan csökkenő rendelésállományok miatt a csökkenő bevétel ugyanakkor egyre nagyobb nyomás alá helyezi a feldolgozóipart és az építőipart. A következő hónapokban a hivatalos munkanélküliségi ráta az ING Bank szekértője szerint tovább emelkedhet, és év végére elérheti a hét-nyolc százalékos szintet.

Korábban a Magyar Nemzet megírta, hogy a munkanélküliségi mutatók a regisztrált álláskeresőket tartják nyilván, ugyanakkor sokan nem regisztráltak a kijárási korlátozások vagy egyéb okok miatt. Az inaktívak aránya – tehát azoké, akik nem dolgoznak, de hivatalosan nem is munkanélküliek – ugyanakkor csökkent az első negyedéves adatokhoz képest.

Az Eurostat első negyedéves adatai szerint Magyarországon kisebb mértékben emelkedett az inaktívak aránya, mint az uniós tagállamok többségében. Míg nálunk egy év alatt 1,3 százalékponttal csökkent a foglalkoztatottság, addig a jóval rosszabb munkaerőpiaci mutatókkal rendelkező Spanyolországban 50,5 százalékról 47 százalékra csökkent a munkavállalók aránya 2019 és 2020 második negyedévét összehasonlítva, míg a munkanélküliség 14-ről 15,3 százalékra emelkedett.

Ellenzéki bírálatok

A DK és az MSZP is bírálta a kormány gazdaságvédelmi intézkedéseit. A baloldali pártok szerint kudarcot vallott az álláskeresők támogatása és a munkahelyek megvédése.

A Fidesz közleményé­ben úgy reagált, hogy Gyurcsány és a baloldal kormányzása megduplázta a munkanélküliséget, a válságban sem segítette a munkahelyek megtartását, hanem megszorításokkal még tovább súlyosbította a munkanélküliséget. A baloldal semmilyen járvány miatti gazdaságvédelmi intézkedést és költségvetési forrást nem támogatott.

A támogatás helyett csak kamuvideók és álhírek gyártásával és folyamatos politikai támadással vannak elfoglalva, és ugyanazt a megszorításokra épülő politikát követelik, amivel egyszer már tönkretették az országot.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!