Fekete, fehér, igen, nem… mit veszel a pénzeden?

Ez a népszerű társasjáték jutott eszembe az év elején, amikor egyik kormánypárti politikusunk kijelentette, hogy meg lehet élni havi 47 ezer forintból.Az akkor kialakult társadalmi vita a témával kapcsolatban mára okafogyottá vált, mivel azóta kiderült, ilyen „zsíros” állás csak igen keveseknek adatik meg. A közfoglalkoztatásban dolgozók legnagyobb részét 6 órás munkakörben alkalmazzák, hogy ugyanannyi pénzből több embert juttassanak pár hónapig munkalehetőséghez. Így a 47 ezer forintos álombér heti 8 ezer forintra zsugorodott. Erről egyetlen képviselő sem nyilatkozott, ezért magánnyomozásba kezdtem, hogy kiderítsem, hogy lehet megélni havi 32 ezer forintból. Adatközlőim személyazonosságát érthető okból nem kívánom nyilvánosságra hozni, de valamennyien hiteles, megbízható emberek.

Viszonylag könnyebb helyzetben vannak azok, akik kertes házban laknak, mert némi munkaerő ráfordítással jó minőségű, egészséges ételek kerülnek az asztalukra a kis házikertből. Ha takarékosan élnek, keresetükből fedezni tudják a közüzemi számlákat, igaz, hogy a heti kifizetés miatt csak 2-3 hetes késéssel, magas kamatokkal gyarapítva a szolgáltatókat. A városi lakásban élők igényelhetnek szociális ebédet, de ez nem oldja meg a napi háromszori étkezést. A közfoglalkoztatásban résztvevőknek van lehetőségük alkalmi munkavállalásra.

Ebben az esetben az adott napokra fizetés nélküli szabadságot kell kivenniük, így megkereshetnek akár napi 5 ezer forintot is. Természetesen ez bejelentési kötelezettséggel jár, járulékfizetési kötelezettség terheli. Ám a magyar munkaadók nem arról híresek, hogy ragaszkodjanak az ilyen szűziesen fehér megoldásokhoz, zsigerből elutasítják az ezzel kapcsolatos papírmunkát, inkább feketén alkalmazzák a munkavállalókat, és zsebből zsebbe fizetnek. Legtöbben a közmunka mellett délutánonként végeznek valamilyen kiegészítő munkát: takarítást, gyermekfelügyeletet, kertgondozást tehetősebb családoknál, vagy szakmájukkal összefüggő segédmunkát vállalnak, természetesen feketén.

A foglalkoztatásnak ez a módja általában bizalmi kérdés, személyes ismeretségen, korábbi kapcsolatokon alapul. A lebukás veszélye kicsi, mivel az adóhatóság létszáma csekély ahhoz, hogy felderítsen minden ilyen ügyet. A bizonyíthatóság is nehéz, hogy itt nem baráti segítségnyújtásról van szó, feltéve, ha nincs egy rosszindulatú szomszéd, aki tanúskodik, hogy itt kőkemény fekete foglalkoztatás folyik.

Mi történik, ha lejár a közmunka, és a havi bevétel 22 800 forintra csökken? A fenti megoldások továbbra is adottak, de vannak, akik a ritka forintokkal nem elégszenek meg. Néhányan korábbi kapcsolataikat kihasználva külföldön vállalnak munkát. Egy jó szakember akár 2-300 ezer forintot is megkereshet havonta úgy, hogy itthon a szociális ellátottak között szerepel. Csak a látszatra kell ügyelnie, hogy ne nagyon lógjon ki a sorból életvitelével, külső megjelenésével.

Amióta magam is a nehéz helyzetű közmunkások létszámát gyarapítom, megismertem ezen réteg életét, problémáit, átértékeltem magamban a megélhetési bűnözés fogalmát. Ha kiskorú gyermekeim lennének, bizonyára én is a bűn útjára lépnék, hogy róluk gondoskodhassam.

Szerencsére az én gyermekem már egyetemista, így a közmunkáért kapott bér, és a diákhitel havi összege eléri a 47 ezer forintot, amiből már vígan meg lehet élni. Csak ebbe a fekete-fehér világba némi arcpír is vegyül részemről, ha arra gondolok, hogy ezt a pénzt a gyermekemnek kell visszafizetnie, ha egy szép napon munkába áll.