Az iskola ment, a gond maradt

Hajdú-Bihar - A kistelepülések számára inkább jelent könnyebbséget az iskolájuk "államosítása", mint a nagyobbaknak.Több hajdú-bihari országgyűlési képviselő kapott az elmúlt hetekben olyan feljegyzést a választókörzetébe tartozó települések polgármestereitől, amiben azok hosszasan sorolják a feladatalapú finanszírozás anomáliáit. Úgy tűnik, a kistelepülések számára sokkal inkább jelent könnyebbséget az iskolájuk állami fenntartásba vétele, mint a nagyobbaknak. Hogy miért?

Kivéreztette...

- Azokon az 1500-2000 lelket számláló kistelepüléseken, ahol minimális az adóbevétel, könnyebbség az iskola állami fenntartásba vétele, hiszen tőlük az állam kevesebb adóbevételt tud elvonni, mint amennyibe korábban az iskola működtetése került - válaszolta a Naplónak Krucsó Antal furtai polgármester. Náluk korábban évi 15-20 millió forinttal kellett az iskola működtetését kiegészíteni, ezzel szemben idén az állam az adóbevételeikből nagyjából 3 millió forintot visz el. "A korábbi finanszírozási szisztéma kivéreztette az önkormányzatokat" - összegzett a kitelepülés vezetője.

A nagyrábéi polgármester éppen a minap írta össze a feladat-finanszírozással kapcsolatos gondjaikat és juttatta el az országgyűlési képviselőjüknek. - Az iskola átvételével ugyan jól járunk, az egyéb kötelező feladatok finanszírozása terén azonban nagyjából 40 millió forinttal kevesebbet kapunk az államtól, mint amennyi pénzre szükség lenne. Többek között nem lesz elég pénz közvilágításra, közművelődésre, sőt, egyelőre az orvosi ügyelet fedezete sem látszik - osztotta meg lapunkkal a község gondjait Gyarmati Sándorné polgármester.

Varázspálca kellene

Földes havonta 2,5 millió forint működési hozzájárulást fizet az államosított iskolája után, ami évi 30 milliós teher. Jeneiné Egri Izabella polgármester is jelezte már a térség képviselőjének, hogy a költségvetés tervezése az első körben 50 milliós mínuszt mutat, amiből lehetetlen nullás büdzsét csinálni. - Az állam több forrást von el tőlünk, mint amennyibe nekünk korábban az iskola működtetése került - mondta magyarázatként. Hajdúsámsonban az iskola után évente fizetendő 70 millió forint működési hozzájárulás ugyan kevesebb, mint amit a településnek ilyen célra korábban kellett kifizetni, de mindent összerázva a város idei költségvetése 200 milliós hiányt mutat.

- Mivel nem lehet mínuszos a büdzsé, most azon szenvedünk, hogy miként lehetne ezt a hatalmas lyukat a költségvetésünkön betömni - fogalmazott Hamza Gábor városvezető. Berettyóújfaluban az a gond, hogy azon két középfokú oktatási intézmény után is fizetniük kell hozzájárulást, amelyeknek a működtetése szakiskolaként állami feladat. - A két átadott általános iskola után "csak" 108 millió forint lenne az éves működési hozzájárulás, ezért kezdeményeztük, hogy a 180 milliós terhünket arányosan csökkentse az állam - mondta Muraközi István polgármester.

Petneházi Attila

[email protected]