Figyeljen a jelekre, hallgasson az orvosára!

Hajdú-Bihar - Hiába a sok figyelemfelhívó kampány, a nők fele még nem volt rákszűrésen, pedig életet menthet.Az Onkológiai Intézet igazgatóját, dr. Horváth Zsoltot kérdezhették olvasóink keddi szakembertelefonunk során a daganatos megbetegedésekről, s azok kezeléséről. Mivel Magyarországon a szív- és érrendszeri betegségek után a különböző rákbetegségek jelentik a fő halálokokat, így sajnos nem volt meglepő, hogy folyamatosan égett a vonal, s közel tucatnyi kérdés érkezett a szakemberhez e-mailen is. A legtöbb olvasónk a mellrákkal kapcsolatosan érdeklődött, így e cikkünk is ezt a témát járja körül a felvetések és válaszok mentén.

A nőket veszélyeztető daganatos betegségeknek az emlőrák a leggyakoribb formája, egy 2009-es KSH-statisztika szerint Magyarországon százezer nőre 41 halálozás jutott, az Észak-Alföldön ez a mutató valamivel alacsonyabb, 36 volt, annak ellenére, hogy ebben a régióban a legalacsonyabb az emlőrákszűrésen résztvevők aránya. Negyvennyolc százalék, azaz a női lakosság több mint fele még nem vett részt mammográfiás vizsgálaton. Pedig épp az emlőrák az egyik olyan daganatos betegség, mely szűrővizsgálattal korai, akár még tünetmentes állapotban felismerhető, s az időben elkezdett kezeléssel gyógyítható.

Magyarországon 2002 januárja óta hívják a 45 és 65 év közötti nőket mammográfiás vizsgálatra, ám a betegség - a statisztikák szerint - a fiatalok között is egyre gyakoribb, ezért számukra is ajánlott a részvétel, vagy legalább a rendszeres önvizsgálat.

„Jóindulatú” rosszindulatú

Debreceni telefonálónk azonban hiába is alkalmazta volna az önvizsgálatot, 1,5 éve diagnosztizált rosszindulatú daganata ugyanis nem volt tapintható. - Mammográfián vették észre. Majd a vizsgálatok befejeztével masztektómiát (az emlő teljes eltávolítása) végeztek rajtam. Szerencsére a nyirokmirigyet nem támadta meg a rák - mesélte. Az ok azonban, amiért tárcsázott egy „szerencsétlen” orvosi megjegyzés volt, ami azóta sem hagyta nyugodni. - Semmiféle utókezelést nem kaptam és ez aggaszt. A környezetemben akik átestek hasonló műtéten mind kaptak sugár- vagy kemoterápiás kezelést, hormongyógyszereket. Amikor megkérdeztem az adjunktust azt mondta: „nem bántam volna, de semmire nem reagált”. Ez most mit jelent?! - kérdezte aggódva.

Dr. Horváth Zsolt mielőtt válaszolt volna jó néhány kérdést tett fel olvasónknak a daganatról, illetve kérte, hogy olvassa fel a szövettani leleteit. Azokból kiderült, hogy a tumor nem volt invazív, vagyis nem törte át a szöveti határokat, s az úgynevezett sentinel nyirokcsomó biopszia sem igazolt áttétet. Az olvasó sebe meggyógyult, s panaszmentes is.

Ha kétségei vannak, kérdezzen!

- Az ön által felolvasott leletek alapján érthető a kezelőorvos döntése, jó eséllyel kihagyható a kemoterápia és a sugarazás is, hormongátló gyógyszereket pedig csak akkor szoktunk adni, ha a daganat hormonérzékeny. A leletben említett DCIS pedig - amit kérdezett - jobb dolgot jelent. Azt, hogy a rákos sejtek csak az emlőmirigy csövecskéiben voltak jelen, nem indultak el egyéb szervek felé, tehát ez egy helyben növekvő tumor volt. Ez mondhatni egy „jóindulatú” rosszindulatú daganat, ami nem törte át a szöveti határt. Akkor van baj, ha a tumor invazívvá válik és más szerveket is megtámad. Az ilyen nem invazív fajtáknál - mint az öné - ritkábban szoktunk utókezelést adni.

De azért még egyszer konzultáljon a kezelő orvosával, s kérdezzen rá, hogy miért nem kapott utókezelést - tanácsolta az onkológus olvasónknak. Az Onkológiai Intézet igazgatója több hívás tapasztalatainak összegzése után hangsúlyozta: nagyon fontos, hogy a kezelőorvos mindig precízen fogalmazzon, ne hagyjon kétséget a betegben. A páciens pedig kérdezzen, ha valamiben nem biztos. A folyamatos és alapos kommunikáció ugyanis sok esetben megelőzheti a félreértéseket, későbbi gondokat.

A torna is az utókezelés része

A mellrákkal kapcsolatos keddi hívások közül még egy esetet emelünk ki, azon keresztül hangsúlyozva, hogy az utókezeléseknek és orvosi utasítások betartásának mekkora a jelentősége.

- Áttét nélküli rosszindulatú daganat volt a mellemben. Huszonnyolc sugárkezelést kaptam körbe és nyolcat a tumorágyra. Mindennek júliusban lett vége, ám mostanában azt érzem, hogy nagyon fáj a bal karom - azon az oldalon volt a daganat - vázolta fel estét olvasónk a szakembernek, aki kérte beszéljen még arról, hogy mit érez a karjában. - Hogy nincs benne erő, hiába próbálom mozgatni. A vállamtól indul a fájdalom és inkább zsibbadásszerű - hallhattuk.

- Nem lett szorosabb a gyűrű, az óra? Érzi a bőrén a simítást? - hangzottak a további kérdések, melyekre megnyugtató válaszok érkeztek. - Mindezek alapján arra lehet következtetni, hogy ez a sugárterápia mellékhatása. Szokta tornáztatni a kezét, ahogy az orvos előírta? - érdeklődött dr. Horváth Zsolt. - Igen, de nem sokszor.

- Pedig kellene naponta akár 3-4 alkalommal 10-15 percet, mert igazán a vállövi izmok, izületi tokok kimozgatása segít. Tehát nem kell megijednie. De ha az érzés, a fájdalom erősödik, állandósul, ha gyengül az ujja, akkor feltétlenül mutassa meg egy ideggyógyásznak és ő meg tudja majd állapítani, hogy ez mozgásszervi panasz vagy idegkárosodás - tanácsolta a szakember.

Az emlőrák fajtáiról

1. IDC (invazív duktális karcinóma): ez a leggyakoribb mellrák típus. Az esetek kb. 80 százalékában fordul elő. Ennél a mellrák típusnál a daganat a tejcsatornából indul ki, és az esetek többségében invazívvá válva kijut az emlő zsír- és kötőszövetébe.

2. Invazív lobuláris karcinóma: a második leggyakoribb mellrák típus, mely az esetek 15 százalékában fordul elő. A daganat az emlő lobulusaiból indul el, ahol a tej termelődik. A lobularis karcinóma sajnos ugyanolyan agresszív tud lenni, mint a duktális típus. Veszélyessége abból is fakad, hogy a mammográfián nehezebb a kiterjedését pontosan megállapítani.

3. Egyéb mellrák típusok: az invazív duktális és lobuláris karcinóma tehát az esetek kb. 95 százalékát teszi ki, az összes többi típus sokkal ritkábban fordul elő (phyllodes, metaplastic, gyulladásos emlőrák, stb.).

4. A gyulladásos emlőrák az emlőrákok legaggresszívabb fajtája. Gyakran nem tapintható daganat az emlőben, csak a bőrön észlelhetőek gyulladásos jelek, ödéma, narancshéj-tünet. Antibiotikus kezelésre nem, vagy alig reagál, ezért hatástalanság esetén feltétlenül szakorvosnak kell megmutatni.

5. DCIS (ductal carcinoma in situ) – in situ duktális emlőrák: ezt a típust azért érdemes megemlíteni, mert egyre több esetet diagnosztizálnak. A DCIS a mellrákok legkorábbi stádiumának tekinthető (0. szint), nem invazív típusú rák. Gyakran csak a mammográfián észlelhető apró mészszemcsék utalhatnak a jelenlétére.

Fabók Ágnes

[email protected]