A péküzemét már sütheti

Hajdúböszörmény - A cég az értékesítések után nem nyújtott be adóbevallást, ügyvezetői bábként szolgáltak. – Csaknem százmillió forint kárt okozott a költségvetésnek az a pékáruk kereskedelmével foglalkozó csoport, amelyet a napokban számolt fel a Nemzeti Adó- és Vámhivatal regionális bűnügyi igazgatósága – erősítette meg a Napló értesülését dr. Sári Bernadett pénzügyőr hadnagy.

A szóvivő közlése szerint a Hajdú-Biharban és Szabolcsban működő vállalkozás az eladott pékáru után nem fizetett adót és a munkavállalók után esedékes járulékokat sem rendezte. A gyanú szerint az elkövetők az általuk létrehozott hajdú-bihari – csupán számlakiállítóként működő – fantomcéget használták jogellenes tevékenységük leplezéséhez. A nyomozók – adóellenőrökkel és pénzügyőrökkel közösen – egyszerre nyolc helyen csaptak le, a bűncselekmény elkövetését bizonyító okiratokat is megtalálva.

A különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás miatt indult eljárásnak jelenleg egy gyanúsított van.

A Napló megbízható forrásból úgy tudja, a Böszörményi Cipó Pékség Kft. több mint 60 millió forintot érő üzemét foglalták le. A szakma befolyásos helyi képviselői szerint az állam két évtizede adós azzal, hogy rendet tegyen a fogyasztói szinten 200 milliárd forintos piacon.

Nem tesznek eleget a csalók kiszűréséért?

Húsz éve reménykedem abban, hogy az állam rendet tesz a fogyasztói szinten 200 milliárd forintos piacnak számító sütőiparban. A kilencvenes évek elején 1800 cég működött a piacon, ma körülbelül 1300, de abban nincs különbség, hogy többségük akkor és most is a fekete- és a szürkegazdaságot erősíti – reagált a Naplónak Szakács Tamás, a Hajdúsági Sütödék Zrt. elnök-vezérigazgatója a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hajdúböszörményi rajtaütésével összefüggésben.

Mint mondta, az elmúlt években többször tettek le konkrét cégekre vonatkozó konkrét, fajsúlyos információkat a szabályok betartatására hivatott állami szervek asztalára, de szinte sosem lett eredménye. – Ha indult is nyomozás és találtak terhelő adatokat, az eljárás egy későbbi szakaszában valamilyen oknál fogva megszűnt. Mintegy tíz éve például egyszerűen eltűnt az Apehtől minden olyan irat, ami terhelő adatokat tartalmazott egy sütödei cégre nézve – éreztette elégedetlenségét, rámutatva, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal rettenetesen egyszerű módon, fedőcégek általi próbavásárlásokkal jóval több csalót leplezhetne le – ha akarna.

– Az a cég tudja olcsóbban adni a kenyeret, akinek jobb a költségszerkezete. Az viszont nem mindegy, hogy ezt miként éri el, a szabályok betartásával vagy elcsalva az adót és a foglalkoztatás utáni járulékokat. Utóbbival nyilván nem lehet versenyezni – hangsúlyozta, megjegyezve: tud olyan több száz főt foglalkoztató sütödéről, ahol a túlóra és a műszakpótlék zsebből vándorol a munkavállalóhoz.

Fekete lisztből fehér kenyér?

- Az elmúlt év nyarától Magyarország lehetőséget kapott arra, hogy a gabonafélék esetén fordított áfát alkalmazzon, és ez sokat segített a piac tisztulásában. Az úgynevezett táskás emberek eltűntek, a verseny pedig ettől korrektebb lett - válaszolta a Naplónak Lakatos Zoltán, a Magyar Gabonaszövetség elnöke, a Hajdúgabona Zrt. vezérigazgatója. Szavaiból azonban kitűnt, hogy „mégsem olyan szép a leányzó fekvése”, hiszen az áfacsalók pillanatok alatt alkalmazkodtak az új helyzethez, és átnyergeltek a lisztpiacra.

- A módszerük a következő: nem az eredeti gyártó adja el a lisztet a végfelhasználónak, hanem egy kft., amelyik viszont nem fizeti meg az általános forgalmi adót. Mivel pedig az adóhatóság csak az áfa-visszaigénylőket vizsgálja, a befizetőket nem, az ilyen társaságok akár évekig űzhetik bűnös cselekedeteiket. Éppen azért kérjük, hogy az alapvető élelmiszerek áfáját az állam csökkentse 27-ről 5 százalékra, mert csak így lehetne az érintett ágazatokat a csalóktól megtisztítani. Ellenkező esetben a hazai tulajdonú középvállalkozások sorra fognak bedőlni, miként arra az országban máris több példa akad - érvelt a szakember.

Minden második „sáros”

A megyénkben működő 43 pékség közül minden második legalább a termelése felét illegális csatornákon keresztül értékesíti - állítja Fülöp Zsolt, a Balmaz Sütőde Kft. ügyvezetője, aki szerint nincsenek csodák. Szavai szerint aki az iparági átlagtól 25-30 százalékkal olcsóbb árakon forgalmaz, arról kimondható, hogy valamit nem törvényesen csinál. Ő az igazi veszélyt a külföldi tulajdonú pékségek rohamszerű terjeszkedésében látja, azzal a leegyszerűsítéssel pedig nem ért egyet, hogy csak a kis pékségek alkalmaznak szürke vagy fekete eszközöket a boldogulásuk érdekében.

PA, RaL