Hajdú-Bihar

2013.04.15. 08:34

"Fut velem egy rossz szekér"- Gazdaságpolitikai kerekasztal a Debreceni Egyetemen

Debrecen - Az utóbbi években a Magyarország és Európa is tulajdonképpen önmaga csapdájába esett.

Debrecen - Az utóbbi években a Magyarország és Európa is tulajdonképpen önmaga csapdájába esett. „Fut velem egy rossz szekér” címmel, idén hetedik alkalommal került megrendezésre a Gazdaságpolitikai Kerekasztal Konferencia a Debreceni Egyetem Közgazdaság- és Gazdaságtudományi Karán. Az esemény házigazdája, Muraközy László, a kar docense aköré építette fel az értekezés témáját, hogy az utóbbi években a Magyarország és Európa „önmaga csapdájába esett”, olyan döntések következményeit nyögi, melyeket saját magának generált.

Az EU megítélése

Martin József Péter, a Figyelő egykori főszerkesztője „Miért vált euroszkeptikussá Magyarország” című előadásában arról beszélt, hogy az Európai Unió megítélése hazánkban és a legtöbb közösségi országban is mélyponton van. Szerinte ez mindenütt összefüggésben van a hazai gazdaságpolitika megítélésével, így például mi a mostani magyar helyzettel való elégedetlenségünket vetítjük ki az EU-ra. Ennek a negatív hangulatnak fő oka a 2007-2009-es gazdasági világválság, melyből a legtöbb országnak még a mai napig nem sikerült kilábalnia, és Martin szerint ezt a válságkezelést is veszélyezteti az euroszkepticizmus.

Király Júlia, a Magyar Nemzeti Bank volt alelnöke monetáris politikáról szóló előadásában az inflációs célkövetést helyezte középpontba és interaktívvá téve programját egy esettanulmány megoldására szólította fel a hallgatóságot. Megtudva, hogy többek között milyen fontos a jegybanki függetlenség vagy a hitelesség teljesülése, és az akkori adatok ismeretében, hallgatóknak kellett döntenie a jegybanki alapkamat változtatásáról, beleképzelve magukat a Monetáris Tanács egyik 2008 júniusi ülésébe.

Se vele, se nélküle

Bankrendszer – se vele se nélküle” előadásában Felcsuti Péter, a Magyar Bankszövetség volt elnöke kiemelte, hogy egy rendszer annál inkább ki van téve a sokkhatásoknak, minél komplikáltabb. Ez pedig igaz a bankrendszerre, a 2007-2009-es válság középpontjában is ez a szektor állt, és még öt évvel a krízis után sem lehet választ adni alapvető kérdésekre. Felcsuti szerint tény, hogy sem a nemzeti sem a nemzetközi szabályzások nem túl jók, viszont azzal az illúzióval is le kell számolnunk, hogy a szektor képes önmaga szabályozására.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!