Mégis jó biznisz a cigi?

Debrecen - Ami eddig kész ráfizetésnek tűnt, az az új paraméterek mentén már virágzó üzletet sejtet.A korábbi három-négy százalékos árrés mellett pusztán cigaretta-árusításból megélni nem lehetett, így fordulhatott elő, hogy országszerte 1400 településen senki nem pályázott úgynevezett nemzeti dohánybolt üzemeltetésére. Néhány hete hajdú-bihari trafikosok, boltosok és kocsmárosok még arról panaszkodtak a Naplóban, hogy a cigaretta igazából csak "becsalogató termék"; a vevő beugrik egy doboz cigiért, de ha már ott van, akkor "legurít" egy korsó sört, vagy éppen vesz mellé egy színes magazint az asszonynak, meg nyalókát a gyereknek.

Aztán (már az első pályázati forduló eredményhirdetését követően) a politika látványosan kistafírungozta a nyerteseket, ami üzletileg is új helyzetet teremtett. Az a furtai boltos, vagy körösszakáli kocsmáros, akinek a régi felállásban eszébe nem jutott volna pályázni, ma már a leendő nemzeti dohányboltja helyét tervezgeti. Persze, vannak olyan pici települések, mint például a 290 lelket számláló Bedő, ahol a politika sem tud olyan kedvező üzleti klímát teremteni, hogy egy vállalkozónak ott megérje sokmilliós árukészlettel dohányüzletet nyitni.

Bedőn bagóznak a dohányüzletre

Több megyénkbeli településen az első körben senki nem pályázott nemzeti dohányboltra; most azonban...

Bedő olyan pici falu (a maga 290 fős lélekszámával), hogy nincs az a kedvező feltételrendszer, ami mellett ott egy vállalkozónak megérné nemzeti dohányboltot működtetni. Eszenyi Antal polgármester egyelőre maga sem tudja, hogy a falubeliek júliustól hogyan jutnak cigarettához; arra tippel, hogy a bagósok kénytelenek lesznek a hat-hét kilométerre lévő Biharkeresztesre átjárni cigiért.

Megint nekifuthatnak

Országszerte 1417 olyan település van (jellemzően ezer lakos alatti falvakról van szó), ahol az első körben senkinek a fantáziáját nem mozgatta meg a trafikpályázat. Aztán kiderült (miután kihirdették a nyerteseket), hogy a pályázatban szereplő három-négy helyett tizenkét százalék lesz a cigaretta árrése, ezért aki nem indult, az utólag verhette fejét a falba. Kivéve az említett 1400 településen élőket, ők ugyanis (immár a kedvezőbb paraméterekkel) újra pályázhatnak nemzeti dohánybolt üzemeltetésére. És sok helyen pályáznak is - derül ki az alábbi körképünkből.

Furtán néhány hete még "a kutyát nem érdekelte" a trafikpályázat, most viszont helybeli és idegen vállalkozók is pályázni akarnak. Krucsó Antal polgármesternél például olyan érdeklődő is járt, aki nem is megyénkbeli.

- A falu lélekszáma és a lakosság összetétele mellett arra is kíváncsi volt, hogy van-e dohánybolt kialakítására alkalmas ingatlan a településen - utalt a piac élénkülésére a polgármester.

Gál István, a helyi boltos is azok közé tartozik, akik a hírek hallatán gondolták meg magukat. "Amióta beszéltünk, nagyot változott a világ. A megváltozott feltételrendszer mellett már megéri dohányboltot üzemeltetni. A szülői házból sajnos kihaltak, ha nyerünk, abban az épületben fogjuk a nemzeti dohányboltot kialakítani" - mondta.

A kocsmáros meggondolta

Samók Gyula körösszakáli polgármester nem tud arról, hogy a kedvezőbb feltételek hallatán a faluból bárki meggondolta volna magát trafik-ügyben. Pedig van ilyen ember, mégpedig Berke János, a település kocsmárosa.

- Néhány hete még akárhogy osztottam-szoroztam, csak arra jutottam, hogy nem szabad foglalkozni vele. Aztán olvastam az újságban, láttam a tévében a fejleményeket, és beletették a bogarat a fülembe. Fenntartom, hogy mifelénk az embereknek kevés a pénze, nagy a szegénység, ezért sokan mindenféle ringy-rongy dohányt csavarnak bele újságpapírba, és azt szívják. Mégis hajlok rá, hogy belevágok a trafikpályázatba. Beszélek még egy-két ismerőssel, aztán eldöntöm. Igazából a helye meglenne, hiszen a kocsmában van egy olyan külön helyiség, ahol kialakítható lenne a nemzeti dohánybolt.