Nézőpont: Szálkák és gerendák

Sosem gondoltam volna, hogy egyszer egy sorozatgyilkosnak fogok drukkolni. Pedig ez a helyzet, amióta esténként a Dexter című amerikai filmsorozat epizódjait nézem, melynek saját törvényei szerint élő, láncfűrésszel igazságot szolgáltató főhőse akkor lép akcióba, amikor a rendőrség már tehetetlen. Palicz István jegyzete. Hasonló ambivalencia él bennem a gyakorta (és sokak szerint helytelenül) megélhetési bűnözőkként emlegetett fa- és terménytolvajokkal szemben, akik a kihallgatásukkor rendszerint azt vallják: ők csak enni és/vagy melegedni akartak, de sehogy sem tudták előteremteni a rávalót.

Az elmúlt években volt „szerencsém” belepillantani olyan mélyszegénységben élő emberek, családok mindennapjaiba, akik a téli hónapok végén csak úgy tudták megteremteni az otthonuk melegét és az asztalra valót, hogy éjszakánként „környezettanulmányi sétát” tettek a közeli erdőkben, kertekben, ólakban. Eszemben sincs mentegetni őket a tettük súlya és következménye alól, de bizonyos (m)értékig meg tudom érteni, el tudom fogadni a motivációjukat. Azt gondolom, a gazdák, erdőtulajdonosok, polgár- és mezőőrök szemében nem is igazán ők jelentenek szálkát, hanem azok, akik nem tudják, hol a határ, és csoportosan, zsákszámra, olykor utánfutós autókkal portyázva lopják el mások munkájának gyümölcsét.

Ha a jövőben sikerülne megvalósítani hazánkban a teljes (köz)foglalkoztatást, ahogy azt ígérik, és legalább annyi bért adni a dolgozóknak, amennyiből ki tudják húzni a következő fizetésig, senki sem hivatkozhatna arra, hogy a kényszer, a tehetetlenség vitte a bűn útjára.

- Palicz István -