Nézőpont: Pénz beszél, a bika rohan

Az S.O.S. Bajban az erdő! című tematikus nap a tavaly decemberi ónos eső és jegesedés okozta erdőkárok enyhítéséért küzdő civil összefogásról szólt a közmédiában. Igazán örömteli, hogy nem vagyunk híján a természetet megbecsülő, azt szükség esetén menteni is kész jóakaratnak. Galambos Béla jegyzete.

A mind gyakoribbnak és pusztítóbbnak látszó – 2009-ben a nyírségi erdőkben is százmilliós viharkárt okozó –, ám mégiscsak ritka természeti csapásoknál azonban jóval nagyobb gondot okoz egy másik. Az az állandó veszély, amit a gátlástalan vámszedők jelentenek erdeink élővilágára, békés nyugalmára.

Pár napja szarvasok százainak pánikszerű menekülését – néhányuk közlekedési balesetét – megörökítő képsorok kerültek nyilvánosságra. Egyértelmű, hogy illegális agancsgyűjtők zavarják, űzik a szarvascsordákat, hogy szert tegyenek az állatok beakadó és fejükről leszakadó agancsára.

A vadászati törvény értelmében, aki a vadat tiltott módon zaklatja, vadvédelmi bírsággal sújtható, a hajkurászással okozott maradandó egészségkárosodás kimeríti a börtönnel is fenyegetett állatkínzás fogalmát. Az agancsok összeszedése pedig önmagában lopásnak minősül, mivel az a törvény szerint a vadásztársaság tulajdona.

Újságban apróhirdetés: „Szarvasagancsot veszek jó áron…” Akár egy felhívás táncra. Tudom, a pénz beszél. Ám, hogy ilyen hangosan és mindenáron…

- Galambos Béla -