Tudd, nem vagy egyedül!

Nyíregyháza - A mentális beteg hozzátartozóinak is szükségük van segítségre.

Európa lakosságának mintegy harmada, 164 millió ember számít mentálisan betegnek. Ez egy nagyon magas szám, ezért rendkívül fontos minél előbb tisztában lenni a diagnózissal, a hozzátartozókra háruló anyagi és pszichés terhekkel, azzal, hogy az érintettek milyen módon vértezhetik fel magukat a mindennapok nehézségeivel szemben. A családtagoknak tudniuk kell, hogyan oldhatnak meg krízishelyzeteket, és hogy mit tehetnek azért, hogy a beteg visszatérhessen a társadalomba.

Ezekkel a kérdésekkel foglalkozott nyíregyházi előadásán Pető Edit pszichológus, egészségpszichológus, aki lapunknak elmondta: a mentális betegek hozzátartozóinak szeretne segíteni abban, hogy megőrizhessék a lelki egészségüket, ezek a pszichiátriai és pszichológiai problémák ugyanis nemcsak anyagilag, de pszichésen is megterhelik az érintett családokat.

Meg kell osztani a terheket

A mentális zavarokban szenvedők rendszeres szakorvosi ellátásra és ápolásra szorulnak, és pszichológiai támogatásra is szükségük van – de nemcsak nekik, hanem a hozzátartozóiknak is. Azokra, akikkel együtt él egy mentális beteg, plusz terheket ró a gondozás és a pszichés ellátás. A gyógyulás szempontjából a hozzátartozó mentális állapotának is jelentősége van, és fontos, hogy ő megtartsa a munkáját, a hobbijait, és érje el, hogy ne csak a betegségről szóljon az életük, a terheket pedig meg kell osztani a családtagok között.

A keresőképtelenség is súlyos problémát jelenthet, és ez akár átmeneti, korlátozott, tartós vagy teljes, a beteg igényeit kielégíteni, az ellátást, a terápiás kezelést fizetni nagyon megterhelő. Problémákhoz vezet, hogy a családtagok sok esetben azért nem kérnek segítséget, mert szégyellik a helyzetüket. Megbélyegzettnek érzik magukat, és ameddig lehet, bezárkóznak a gonddal a négy fal közé.

Átlendülni a holtpontokon

Ha egy szerettünkről kiderül, hogy mentális betegségben szenved, felmerül bennünk a kérdés, hogyan tudnánk segíteni. A legfontosabb pontosan tudni, mivel is állunk szemben. Hiteles forrásokból tájékozódjunk, szakemberektől kérjünk véleményt, és sokat segít, ha felvesszük a kapcsolatot hasonló helyzetben lévő családokkal vagy betegeket tömörítő szervezetekkel. Ők személyes tapasztalatokkal és tanácsokkal szolgálhatnak, így segíthetnek abban, hogy átlendüljünk a holtpontokon, és visszatérhessen az életünk a normális kerékvágásba. Odafigyelésre és türelemre van szükség, hiszen a beteg, még ha tudja is, hogy problémái vannak, sokáig nem hajlandó ezt elismerni.

Egy idő után muszáj – akár külső segítséggel is – visszaintegrálni a beteget a családi szerepekbe, például azzal, hogy bevonjuk az otthoni feladatokba, de vissza kell kerülnie a társadalomba, esetleg a munkahelyére is – ez már nehezebb feladat, de nem lehetetlen. Ahhoz, hogy sikerüljön, nélkülözhetetlen a hozzátartozók türelme, segítsége, támogatása.

Mentális betegségek

Szervi eredetű: Alzheimer-kór, időskori demencia, baleset, agyérel­meszesedés

Pszichoaktív: alkohol, drog, gyógyszer

Pszichológiai problémák: skizofrénia, paranoia

Hangulatzavarok: depresszió, mánia, ciklotímia

Szorongásos rendellenességek: pánik, generalizált szorongás, kényszeres zavar, akut stresszreakció, poszttraumás stressz, szomatizációs zavar, hipochondria, alkalmazkodási zavar

Fóbiák: agora, szociális, specifikus

Viselkedési zavarok: anorexia, bulimia, alvási rendellenességek, szexuális zavarok

Személyiségzavarok: különc (paranoid, skizoid, skizotip), szorongásos (elkerülő, dependens, kényszeres), teátrális (antiszociális, borderline, hisztrionikus, nárcisztikus)

Mentális retardáció: szellemi fejlődési zavarok, beszéd, iskolai tevékenység zavara, autizmus, aktivitás-, magatartás-, szocializációs zavar, dadogás

KM