Bulvár-celeb

2021.06.07. 06:30

Horrorszúnyogok támadnak Magyarországon is, borzalmas betegségeket terjeszthetnek

A szakemberek a lakosság segítségét kérik: ne csapják le ezeket a veszélyes szúnyogokat, hanem gyűjtsék be őket, hogy meg tudják vizsgálni a rovarokat.

Az Ökológiai Kutatóközpont és a Pécsi Tudományegyetem közös projektet indított korábban, melyben a lakosság segítségét kérik az inváziós csípőszúnyogok feltérképezéséhez. Az UnivPécs.com-nak korábban már nyilatkozott a projektről dr. Kurucz Kornélia, a PTE Természettudományi Kar adjunktusa, egyúttal a Szentágothai János Kutatóközpont virológiai kutatócsoportjának a tagja – írja a Bors.

Kiderült például, hogy

Megközelítőleg 50 szúnyogfaj él Magyarországon, de ezek nem mindegyike táplálkozik emberről.

Vannak viszont olyan új fajok, amelyek nagyon is veszélyesek lehetnek az emberre.

Kurucz Kornélia elmondta,

a trópusi vírusok megjelenésére kimondottan fel kell készülnünk.

- Talán elsőként mindenkinek a malária, ami egy vérparazita, jutna eszébe. Ugyan a múlt században rengeteg áldozatot követelt nálunk is, sikerült eliminálni egész Európából sok évvel ezelőtt. A terjesztője, a foltos maláriaszúnyog itt él köztünk most is, de a kórokozó (Plasmodium) nincsen jelen. Addig nem kell azon aggódnunk, amíg be nem kerül hozzánk újra – mondta a kutató.

- A chikungunya vírustól (több napig tartó magas lázzal és erős izomfájdalommal jár), a Nyugat-nílusi vírustól (súlyosabb esetben idegrendszeri tünetek), vagy akár a Dengue vírustól (influenza szerű tünetek, hányás-hasmenés, bőrkiütések, ízületi fájdalmak) már inkább van mit tartanunk.

Az eredetileg Afrikából származó chikungunya vírus például mára minden trópusi és szubtrópusi régióban előfordul, illetve Európán belül, Olaszországban és Franciaországban okozott járványokat

- folytatta a nem túl rózsás jövőt dr. Kurucz Kornélia.

Ránézésre is más, mint a hagyományos szúnyog
Fotó: PTE / Csortos Szabolcs

 

A Nyugat-nílusi láz mára az egész világon elterjedt, Európán belül is endemikusnak mondható, ez alól Magyarország sem kivétel. Ugyan Dengue járványokkal is szembesültünk már Európán belül (Görögország, Madeira), hazánkban egyelőre nem számottevő a kockázat. Sokan a Zika-vírustól rettegnek a legjobban. Eredeti elterjedési területén kívül még csak Amerikában okozott komoly problémát, talán mindenki emlékszik a Brazil járványra, Európába csak egy-egy turista hozta be, de mindenképp érdemes szem előtt tartani ezt a kórokozót is.

Ezek a vírusok emberről emberre közvetlenül nem terjednek, minden esetben kell hozzá egy vektor-szervezet: a szúnyog.

Ha egy Zika-vírusos beteg érkezik Európába, s őt megcsípi egy olyan szúnyog, amely képes terjeszteni a Zika-vírust, és megcsíp egy másik embert, akkor van esély, hogy tovább folytatódjon ez a láncolat. Minél több embert csípnek meg ilyen szúnyogok, annál nagyobb az esély a járvány kialakulására. A Zika-vírus és a Dengue láz csak toporog a küszöbön. Képes lenne mindkettő fennmaradni Európában, itt vannak már az őket hordozni képes szúnyogok…

A klímaváltozás az oka

A klímaváltozás, valamint az intenzív áruforgalmi és turisztikai tevékenység miatt számos jövevényfaj jut el trópusi élőhelyekről Európába. Ez a folyamat a biológiai invázió, melynek következtében az 50 őshonos csípőszúnyogfaj mellé három új faj – ázsiai tigrisszúnyog, japán bozótszúnyog és koreai szúnyog – érkezett hazánkba. Az inváziós szúnyogfajok potenciálisan számos, emberre és háziállatokra egyaránt veszélyes kórokozót (például vírusokat és fonálférgeket) terjeszthetnek.

A járványügyi fenyegetettség megértéséhez ismernünk kell e fajok elterjedésének térbeli és időbeli mintázatait, melynek érdekében az Ökológiai Kutatóközpont és a Pécsi Tudományegyetem kutatói a lakosság bevonásával egy egész országot lefedő szúnyogmonitorozó programot indítottak 2019-ben. A lakossági bejelentéseket (fogott példányok, mobilapplikáción vagy e-mailen keresztül küldött fényképek alapján) dipterológus szakemberek azonosítják be, majd a tudományosan igazolt észlelések összegzésével az itt közzétett tájékoztató ábrák készíthetők. Az adatok további feldolgozásával a kutatók információt kapnak az inváziós fajok ökológiájáról és a kórokozók terjesztésében betöltött szerepéről.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában