gazdaságpolitika

2020.12.07. 16:56

Matolcsy: hazánk a régió sereghajtójából újra az éllovasok közé emelkedett

Magyarország egy második Görögország lett volna a 2010-es politikai és gazdasági fordulat nélkül.

Matolcsy György jegybankelnök szerint Magyarország egy második Görögország lett volna a 2010-es politikai és gazdasági fordulat nélkül a 2010 és 2019 közötti évtizedben.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke a Növekedés.hu oldalon hétfőn közölt írásában kiemelte: az elmúlt évtized gazdaságtörténeti értékelése elfér egyetlen mondatban: Magyarország a régió sereghajtójából újra az éllovasok közé emelkedett.

A magyar GDP 2019-re 2010-hez képest 8,2 százalékponttal került közelebb az EU-27 átlagos fejlettségi szintjéhez, Magyarország messze megelőzte Görögországot, visszaelőzte Lengyelországot és Szlovákiát. Így 2019-re elérte az EU átlagának 74,2 százalékát, ami 2010-ben még csak 66 százalék volt – írta Matolcsy György.

Megjegyezte, hogy ehhez képest a görög zuhanás a legszembetűnőbb: az elmúlt tíz évben 84,9 százalékról 66 százalékra zuhantak vissza az EU-27 átlagához képest.

Magyarország teljesítménye az elmúlt évtizedben valóban kiemelkedik az unió összes gazdasága közül, mert a gazdasági felzárkózás mögött minőségi fordulatok állnak – mutatott rá.

„A lakosság által felvett svájci frank hitelek forintra váltásával, a 3 százalék alatti költségvetési hiánnyal, a csökkenő államadóssággal és a 0+ körüli fizetési mérleggel kitörtünk a világgazdaság 10 legsebezhetőbb országát tartalmazó csoportból, ahol 2010-ben voltunk”- fogalmazott.

Úgy vélte, minden gazdasági siker mögött az „egyensúly és növekedés” döntései álltak. Matolcsy György szerint helyes volt a gazdaságpolitikai lépéssorrend: először az egyensúlyt állította helyre a gazdaságpolitika, majd a növekedést, a kettőből együtt pedig a felzárkózás lépett elő.

„Jó volt a gazdaságpolitikai lépések időzítése, mert az évtized gazdasági eredményeit meghatározó legfontosabb 50 döntés több mint négyötödét már a tíz esztendő első 3 évében meghoztuk, elindítottuk és végrehajtottuk” – írta, hangsúlyozva: a gazdaságpolitika két meghatározó állami intézménye – a kormány és a jegybank – 2013 tavaszától stratégiai szövetségben működtek. A jegybank és kiemelten a bankrendszer szövetségre léptek egymással a hitelezési fordulat érdekében.

Kitért arra is, hogy a gazdaságpolitika egyaránt jól használta a külső és a belső pénzügyi forrásokat, először a költségvetés rendbetételére, majd a növekedés erősítésére. Az EU források (mintegy 11 ezer milliárd forint 2014-2020 között) és a jegybanki források (mintegy 12 ezer milliárd forint 2013-2019 között) együtt biztosították a növekedés pénzügyi forrásait.

Most a jó oldalon voltunk, de hogyan maradhatunk itt? – teszi fel a kérdést írásában a jegybankelnök.

Véleménye szerint mindent, ami eddig bevált, érdemes megőrizni, de ez még kevés lenne, ezért „mindent, amit eddig nem léptünk meg, de szükséges, meg kell lépnünk”.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában