pénzügy

2021.01.07. 11:59

Az eddiginél több lakossági adós dönthet a fix kamatozás mellett

A fizetési moratórium meghosszabbítása új lendületet adhat a banki hitelkiváltásnak, amely mind a szolgáltatói, mind az ügyféloldalon előnyöket tartogat.

Banki szemszögből az újabb hathónapos prolongálás komolyan megnöveli a pénzintézetek kockázatát, hiszen így azon ügyfelek, akik maradéktalanul kihasználják a fizetéskönnyítő lehetőséget, 15 hónapon keresztül nem törlesztik a hitelüket. Ilyen időtáv után pedig nehéz visszarázódni a rendes, havi törlesztésbe – írta csütörtöki számában a Világgazdaság.

Érthető hát, hogy Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára a kormányzati bejelentést követő reakciójában arra hívta fel a figyelmet, hogy akinek lehetősége van rá, annak indokolt visszatérnie a rendes törlesztéshez, Becsei András, a Bankszövetség alelnöke pedig a Világgazdaságnak adott nyilatkozatában arra figyelmeztetett, hogy a tartozás megmarad, sőt gyarapszik, a most meg nem fizetett kamatot később vissza kell fizetni. Ráadásul ez a kamat több hitel esetében most magasabb, mint a moratórium indulásakor.

Továbbra is jelentős ugyanis a változó kamatozású hitelek aránya. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint idén szeptemberben mintegy 85-90 ezer, döntő részben még korábban devizáról forintosított hitelszerződésük volt a fogyasztóknak, ezek volumene 550-600 milliárd forintra rúgott. Ezen hitelek döntő része a 3 havi Bubor szintjéhez van kötve, azaz negyedévente átárazódik. Márpedig a 3 havi Bubor mértéke – amely 2020. április elején, az első elengedett törlesztőrészlet idején 0,46 százalék volt – napjainkra 0,75 százalékra nőtt.

Bár a jelenlegi Bubor-szint messze elmarad a forintosítás idején érvényben lévő 2,1 százaléktól, tehát ezen a soron jobban járhatnak az adósok, ám nemcsak a Buborral megegyező kamatbázissal, hanem a forintosítási szerződésekbe foglalt, ma már extra magas kamatfelárral is számolni kell. A forintosítási feltételek szerint a forintosítás utáni kamatfelár a lakáscélú jelzálogkölcsön-szerződésnél nem haladhatta meg a 4,5, nem lakáscélú jelzálogkölcsön-szerződésnél pedig a 6,5 százalékot. Mindez azt jelenti, hogy az érintett lakáshitelek a moratórium alatt akár 5,25 százalékon kamatozhatnak.

Ezzel szemben az MNB adatsora szerint a bankok most legalább öt évig fix kamatozás mellett lakáshitelt átlagosan 3,83 százalékos kamatszinten kínálnak. Hitelcsere esetén egy még nyolc évig fennálló 7 milliós tartozásnál az új hitel havonta fixen 5000 forinttal kisebb törlesztőrészletet és a futamidő végéig közel félmillió forinttal kisebb hitelterhet jelent. Ez az összeg már akkora, amiért érdemes elgondolkodni a váltáson – olvasható a Világgazdaságban.

Ezek is érdekelhetik