makrogazdaság

2021.05.03. 15:35

Matolcsy György Magyarország növekedési forrásairól írt cikkében

Magyarország hat olyan növekedési forrással rendelkezik, amelyekhez társítani lehet a koreai, izraeli, dubaji/emirátusi, szingapúri és a három kínai sikerváros fejlődési motorjait – írta Matolcsy György jegybankelnök a Növekedés.hu portálon Csizmadia Norberttel, a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) kuratóriumi elnökével közösen jegyzett írásában.

Budapest, 2019. december 11. Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke beszél az MNB 2018-as üzleti jelentésének és beszámolójának vitájában az Országgyûlés plenáris ülésén 2019. december 11-én. MTI/Bruzák Noémi

Forrás: MTI

Fotó: Bruzák Noémi

Magyarország Európa közepén fekszik, mára az EU átlagos fejlettségi szintje 75 százalékának közelében áll, erős individuális értékrenddel rendelkezik, mélyek a nyelvi, kulturális és kreativitási forrásai, egészségipari alapokat épített ki és jelentős víz, gyógyvíz és termálvízkinccsel rendelkezik – sorolták a növekedési forrásokat a szerzők.

A cikk szerint

Dél-Korea sikere mögött az áll, hogy mindenben a legmagasabb minőséget célozzák meg,

mert mindenben a legjobbak akarnak lenni. Az ország működése az individuális gyarapodási vágy és a családi összetartás egyensúlyára épül.

A szerzők

Izraelt említve egyebek mellett a technológiai start-up cégek bőségét és kreativitását emelték ki,

de arra is kitértek, hogy a zsidó nemzet hagyományosan értékeli a szellemi eredményeket, becsüli a tehetséget, miközben ápolja a múlt értékeit.

Legalább hat emirátusi/dubaji karaktervonást érdemes átvennünk, hogy sikeresen végrehajtsuk Magyarország történelmi ugrását

– írták. Ezek a következők: világos jövőkép alkotása, nyitottság a világ felé, a földrajzi tér innovációja, hatékony és tiszta kormányzás, élményközpontú turizmus és a lehetetlen legyőzése.

Szingapúr 50 év alatt a világ legversenyképesebb országa lett,

sikerének pillérei, hogy kihasználta földrajzi helyzetét és az oktatásra, tudásra, technológiára, fenntarthatóságra építette hosszú távú vízióját – írták a szerzők. Azt is hozzáfűzték, hogy Szingapúr a világ legzöldebb városa, az élhetőségi rangsorban is világelső.

A kínai Csengdu városa az ősi kulturális és a 21. századi technológiai adottságokat ötvözve,

sikeres, vonzó, kreatív központot épített. A város a GDP több mint 10 százalékát kreatív iparági fejlesztésekre fordítja és egyben a divat, a filmipar és a dizájn központja.

A cikkben megemlítik, hogy

Sencsen, az egykori kis kínai halászfalu mára a világ egyik leggyorsabban fejlődő városává vált,

amely adókedvezményekkel, lakhatási támogatással és kötvények bevezetésével vonzotta a globális technológiai cégeket és szakembereket.

Sanghaj arra jó példa, hogy hogyan válhat egy város ázsiai-csendes óceáni kereskedelmi központból a világ globális központjává

– írta a szerzőpáros. A kínai város egyik fő előnye, hogy fontos földrajzi csomópont, a Jangce folyó torkolatánál fekszik, és már a 19. század végétől a britek, majd a franciák és az amerikaiak is felfigyeltek rá.

A szerzőpáros sorait egy idézettel zárta Kopátsy Sándortól: „Ahogy a lovak erejét egy kis patkó a sokszorosára növeli, úgy a néhány dekás iránytű a ködös, borús tengereken megsokszorozta a hajók mozgásának biztonságát, lehetővé téve a veszélyes partoktól távoli hajózást”.

Borítókép: Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke felszólal az Országgyűlésben 2019. december 11-én

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában