sportol az ország

2021.09.13. 07:39

Hátrányos helyzetű településeknek is jó lehetőség a TAO-program

A tíz éve működő TAO-támogatás révén sok településen újraindulhatott a helyi sportélet, ahol erre már évtizedek óta nem volt saját forrás – mondta Sipos Jenő, a Magyar Labdarúgó Szövetség szóvivője. Kiemelte, hogy a kluboknak juttatott támogatások 81 százaléka amatőr sportszervezetekhez került. Országszerte több mint nyolcszáz új pálya épült, egy megyére átlagosan 15 milliárd forint fejlesztési forrás jutott 2011 óta.

A TAO-támogatás 2011 óta érhető el a hazai labdarúgás finanszírozási formájaként. A klubok számára az elmúlt években összesen 301 milliárd forintot biztosított az új rendszer, amelynek mintegy 81 százaléka az amatőr sportszervezetekhez került.

Az amatőr sport támogatása révén rengetek olyan település tudta újraindítani a helyi sportéletet, ahol saját forrásból már évtizedek óta nem volt lehetőség annak megszervezésére

– mondta a Magyar Nemzetnek Sipos Jenő, a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) szóvivője. Kiemelte, hogy az Országos Pályaépítési Program keretében eddig 825 új pálya épült hazánkban. „Megújult és kibővült a válogatottak otthona, a Telki Edzőcentrum, és országszerte stadionépítési beruházások zajlottak” – mutatott rá, majd hozzátette: az MLSZ által benyújtott TAO-pályázatok kilenc év alatt 107,5 milliárd forintot tettek ki, amelyek egyharmada a fent nevezett infrastruktúra-fejlesztésekhez kapcsolódtak, kétharmadukat pedig működési támogatásra fordították.

A szóvivő hangsúlyozta: a fejlesztések során olyan településeken is megújultak a sportegyesületek öltözői és pályái, ahol az önkormányzatok forráshiánya miatt erre másképp nem lett volna lehetőség. „A pályázók 116 és fél milliárd forintot fordíthattak ezekre a fejlesztésekre, a támogatások közel fele pedig az utánpótlás-nevelés támogatását finanszírozta” – mutatott rá.

A TAO-program hatékonyságának szemléltetését folytatva a szóvivő kiemelte:

tíz év alatt az MLSZ-nél regisztrált játékosok száma 127 ezerről 273 ezer főre nőtt. S habár a futball népszerűsége és dominanciája világszerte megkérdőjelezhetetlen, a TAO-program további látványsportokat is felkarolt: a kézilabda, kosárlabda, vízilabda, jégkorong és a röplabda is a támogatott sportágak között szerepelnek

– fejtette ki. A szóvivő kiemelte: a hat látványsportban 2011-től 2020-ig együttvéve mintegy 1060 milliárd forint sportfejlesztési program kapott jóváhagyást, amelyet tárgyi eszközök beszerzésére, infrastruktúra-fejlesztésre és utánpótlás-nevelésre kaptak a sportszervezetek, a támogatások több mint nyolcvan százaléka pedig az amatőr sporthoz került – mutatott rá.

„Az MLSZ programja mögött a lakosság egészségi állapotának javítása is célként lebegett”

– húzta alá Sípos Jenő, majd kifejtette: az új rendszer nagy érdeklődést váltott ki az egész országban, amelyet az szemléltet legjobban, hogy összesen 1505 településen 2320 szervezet számára hagytak jóvá fejlesztéseket. „Egy megyére átlagosan 15 milliárd forint fejlesztési forrás jutott 2011 óta, amely a gazdaságilag hátrányos helyzetben lévő régiókat is érintette” – tette hozzá.

A szóvivő beszámolójából az is kiderült, hogy az MLSZ az új rendszer elindítását követően külön figyelmet fordított a már említett, gazdaságilag hátrányos helyzetű településekre, amelyek számára 2013 óta kedvezményes pályaépítési programot kínált. „Ebben a konstrukcióban a pályázó sportszervezetnek mindössze 10 százalékos önrészt kell kigazdálkodnia, a beruházás 70 százalékát az MLSZ vállalja, 20 százalékot pedig a FIFA támogatása biztosít” – ismertette. A pályázók körének szélesítése érdekében a Labdarúgó Szövetség 2019-ben elindította az Óvoda Pályaépítési Programját is, amelyben a pályázó intézmények szintén 10 százalékos önrésszel pályázhattak, településenként összesen négy grundméretű pálya kiépítésére. „A beruházás költségeinek 70 százalékát ebben az esetben is az MLSZ állja, 20 százalékát pedig a Belügyminisztérium” – tette hozzá Sipos Jenő.

Az MLSZ Borsod-Abaúj-Zemplén megyei szervezetének igazgatója, Sajti Viktor is hangsúlyozta: a TAO rendszer működése óta számos kistelepülésen valósultak olyan pálya-és öltözőfejlesztések, amelyek hozzájárultak a közösségi élet beindításához. „A borsodi kistelepülések 90 százaléka hátrányos helyzetű. Sok helyen a kocsmán és a templomon kívül eddig nem volt más közösségi program, azonban az amatőr sportszervezetek újraindulásával a hétvégi focimeccsek fontos eseményei lettek a közösségek életének” – mutatott rá, majd hozzátette: a legtöbb pálya és öltöző azzal a céllal épült meg, hogy az önkormányzat más intézményei is használni tudják, valamint más közösségi programok számára is helyszínt biztosítsanak.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában