Innovatív csatornákon

2019.06.28. 14:21

Magyarságkutató Intézet: másként fogjuk látni a helyünket Európában

Minden nép keresi eredetét, származását, minél pontosabb képet szeretne kapni múltjáról, hiszen annak tudatában lehet dönteni az előttünk álló kérdésekben – mondta a Magyar Nemzetnek Horváth-Lugossy Gábor, a Magyarságkutató Intézet főigazgatója.

Horváth-Lugossy Gábor: minden nép keresi az eredetét, a származását – Fotó: Mirkó István / Magyar Nemzet

A Pataki Tamás által jegyzett interjúból kiderül, hogy őstörténetünket új módszerekkel kutatják, a magyar történelmi kérdésekhez pedig előítéletek nélkül állnak hozzá abban a tizenegy kutatócsoportban, ami az intézethez tartozik.

Az interjú kezdetén, egy kérdésre válaszolva Horváth-Lugossy Gábor rögtön elmondta:

ugyan nem az a feladatuk, hogy megtalálják Attila hun király sírját, de azért szívesen gondol bele abba is, milyen nagyszerű lenne mégis ezt a sírt megtalálni.

Viszont egyelőre csak remélni tudják, hogy más régészeti vagy történeti kutatások során új adat merül fel a sír pontos hollétéről – tette hozzá, hangsúlyozva azt is, hogy ez azért nem egyszerű feladat, mert ezeket a nagy uralkodókat mindig teljes titokban temették, megelőzendően a későbbi sírkifosztásokat, rongálásokat.

Kásler Miklós egy interjúban azt mondta, hogy nem a legavatottabb tudóst keresték a Magyarságkutató Intézet főigazgatói posztjára, hanem egy kiváló szervezőt, aki megteremti a nyugodt, eredményes munka alapjait.

Arra a kérdésre, hogy vele bevált-e a miniszter számítása, Horváth-Lugossy elmondta: való igaz, hogy a jogi tanulmányai mellett ő világéletében szeretett szervezni, valamit felépíteni, alkotni. Tizennyolc éve folyamatosan államigazgatási intézményekben szolgált, ahol általában sikeresen helytállt. Sokan gondolták úgy, hogy a főigazgatónak vagy, ha úgy tetszik, menedzserigazgatónak nem egy tudományterület szaktekintélyének kell lennie, mert mindenki a saját tudományát becsüli, olyan típusú személyt kerestek, aki az egészet összefogja – idézte fel kiválasztásának körülményeit az intézet főigazgatója, aki viszont

örömmel jelentette be, hogy van egy kiváló tudományos főigazgató-helyettese is Vizi László, a jogász végzettségű történész személyében, aki a Kodolányi János Egyetem oktatási rektorhelyettese. Az ő munkáját segíti a tudományos tanácsadó testület, a magyar tudomány nagy öregjei

– emelte ki.

Utalt arra is, hogy szívesen tesz említést más nevekről is, azokról a neves kutatókról, akik az intézet szellemi rangját a munkásságukkal kikezdhetetlenné teszik.

Szovák Kornél, Tusor Péter, Neparáczki Endre, Ma­yer Gyula, Bódi Zoltán, Hajagos-Tóth Tibor és még sokan mások alkotják a Magyarságkutató Intézet kiváló gárdáját

- sorolta.

Az intézet munkájáról szólva elmondta, hogy szerencsés a helyzetük, mert a magyarság történetének egészét, főleg az eredetét és az elhanyagolt kérdéseket kell vizsgálniuk.

„Sokan azt hiszik, hogy csak a magyar őstörténettel foglalkozunk, de ez nem így van. Az egészen korai évszázadoktól kezdve a Kádár-korig kutatjuk a magyar történelem korszakait. Mindenki tudja, hogy vannak tudatosan elhallgatott vagy perifériára szorított témák és elhallgatott kutatási területek is. Az elmúlt ötszáz évben többször megszállták és lerombolták Magyarországot, rengeteg külföldi hatás is ért minket a török hódoltságtól a Habsburg időkön keresztül a náci, majd a szovjet típusú diktatúrákig.

A magyar nép ennek megfelelően nem tudott sem önmagával, sem a múltjával szabadon foglalkozni. Nemcsak a történészek nem végezhették megfelelően a dolgukat az elmúlt ötven vagy akár száz évben, hanem a régészek vagy a nyelvészek sem”

- fejtette ki Horváth-Lugossy Gábor, időszerűnek vélve azt, hogy a rendszerváltozás után végre eljutottunk abba az állapotba, hogy a kormány felismerte ezt a helyzetet, és létrehozta a Magyarságkutató Intézetet.

Hiszen minden nép keresi az eredetét, a származását, minél pontosabb képet szeretne kapni múltjáról, hiszen annak tudatában lehet dönteni az előttünk álló kérdésekben

– jegyezte meg.

Kutatásaikat azzal jellemezte, hogy újfajta, egymást kiegészítő módszerekkel kutatják a magyar őstörténetet, amelyet eddig főleg történeti, filológiai és régészeti módszerekkel vizsgáltak. Az archeogenetikai kutatóközpontjuk már megállapodott a Szegedi Tudományegyetemmel, így mindkét kutatójuk ott kutat majd, s közben új archeogenetikusokat is képeznek majd.

Egy elnyert pályázatuk keretében a késő avarkor és a honfoglalás kori népesség genetikai vizsgálatához kezdtek hozzá.

„Ez az első lépése annak a munkának, amelyben a Kárpát-medencében élt népességek genetikáját tárjuk fel, azaz azt, hogy mely népekkel vagyunk rokonságban és milyen arányban. Meg vagyok győződve, hogy ezek a kutatások roppant érdekes eredményekre vezetnek majd, másként fogjuk látni Magyarországot Euró­pában, más lesz az önbecsülésünk”

- hangoztatta a főigazgató.

Kitért arra is, hogy klasszika-filológusaiknak nagy feladatot jelent, hogy a XV. századtól kezdve számos fontos forrás még feltáratlan és feldolgozatlan.

„Jó tudni, hogy időversenyben vagyunk a szomszédos országokkal, amelyek a jelenlegi státus quóhoz akarnak történeti ideológiát teremteni, saját forrásértelmezésük szerint.

Így a Monumenta Slovaciae Vaticana című sorozatban a nem létezett középkori Szlovákia dokumentumaiként adják ki a magyar történelem középkori római forrásait”

- hívta fel a figyelmet.

A velük szemben megfogalmazott kritikákra, a „magyarkodás” velük szemben szitokszóként való használatára reagálva elmondta, hogy ezek a támadások önmagukban is a Magyarságkutató Intézet szükségességét jelzik, hiszen amíg egy ilyen kutatási irány vádakat szül, az is csak azt bizonyítja, hogy sok dolguk van még ezen a téren.

Azt is szeretnék, hogy minél több nemzet megismerje a magyarságot, a magyar nép eddigi teljesítményét, azt, hogy mit köszönhet nekünk Európa és a világ.

Az intézet éppen ezért legalább öt nyelven – angolul, németül, spanyolul, fran­ciául és oroszul – is fogja publikálni az eredményeit, hogy azok eljussanak az amerikai vagy az ázsiai kontinens egyetemistáihoz, érdeklődőihez is.

Jelenleg a környező országok szemszögéből írják meg Közép-Európa történetét, tehát a rólunk szóló könyveket is. Ezeket forgatják külföldön, ezek hatnak a világra, de nem biztos, hogy ezekben mindig olyan tartalom jelenik meg rólunk, ami hiteles vagy ami a magyar helyzetet és az eredményeinket megfelelően ábrázolja.

A fiatal nemzedékek magyar identitásának megerősítését tervezve úgy tartják, hogy ma már nem elég csak tudományos szaklapokban publikálni, más, innovatív csatornákat is kell használni.

A magyar történelem olyan páratlanul gazdag, hogy nem kell kitalálnunk eseményeket, tetteket, hanem a megtörténteket kell megismertetnünk a fiatal nemzedékekkel.

Ott kell kifejteni a tevékenységet, ahol az érdeklődők vannak, ezért applikációkat vagy vlogokat is tervezünk a fiatalok számára, amelyekben tudományosan alátámasztott tartalmak is vannak

- jelentette be a főigazgató.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában