Három tenger mossa

2019.06.10. 08:46

Posztumusz könyv- és filmbemutatót tartanak Csontos János emlékére

Az Uránia Nemzeti Filmszínházban tartott rendezvényen a halála előtti hónapokban írt Delta című kisregényét mutatják be, majd levetítik a róla készült portréfilmet is, amelynek ez a vetítés lesz az ősbemutatója.

A szerdára meghirdetett rendezvényen Csontos János (Ózd, 1962 – Budapest, 2017) József Attila-díjas költő, író és Kós Károly-díjas filmrendező életének utolsó hónapjaiban megírt, s posztumusz megjelenő Delta című kisregényének bemutatóját tartják meg, majd levetítik a szerzőről szóló Angyaldekameron című portréfilmet is. A program az Uránia Nemzeti Filmszínház és a Magyar Írószövetség rendezésében zajlik – olvasható a rendezvényt beharangozó írásban az Uránia honlapján.

A Delta hősei látomásos hétköznapjainkban ténferegnek

A 2017. decemberében, 56 évesen elhunyt Csontos János költő, író, publicista emlékére rendezett program első felében a művész Delta címmel megjelenő utolsó kötetét mutatja be Mezey Katalin Kossuth-díjas költő, az MMA irodalmi tagozatának vezetője, Erős Kinga, a kötetet közrebocsátó Orpheusz Kiadó vezetője és Turi Bálint színművész.

A kötet egy három részesre tervezett, de immár töredékben maradt kisprózafüzér első része.

Csontos János szándéka szerint a „Három tenger mossa” munkacímű vállalkozás mindhárom darabjának címe egy-egy tengerre utalt volna: a most megjelenő, egyetlen elkészült rész, a Delta a Fekete-tengerre, a tervezett de meg nem valósult Lungomáre című második könyv az Adriára, az Exklávé címmel tervezett harmadik kötet pedig a Balti-tengerre.

„A Delta a valóság és a képzelet szülte peremvidék, egy körülhatárolható, a térképeken pontosan mégsem jelzett terület, amelyet furcsa emberek laknak.

A Delta, ha tetszik, a XX. század típusfiguráinak is gyűjtőhelye, akik így-úgy megjelennek, kicsit ténferegnek látomásos hétköznapjaikban, majd eltűnnek e vidék kíméletlen süllyesztőibe, kihullva a regény szövetéből. A történelem üledéke is a Delta, olykor azt sem tudni, hogy ez a körülhatárolhatatlan terület egy kényszermunkatábor, egy filmdíszlet vagy éppen egy focimeccs.

Csontos János könyve, ha tetszik, egy saját, abszurd és szinte szégyellni valóan vicces Sinistra körzet paródia, melyben elképesztő nyelvi leleménnyel, műveltséganyaggal, humorral vonultatja fel képzeletének hőseit szürreális tájakon, hogy végül létük alámerüljék a Delta nemlétébe” – olvasható a kisregény fülszövegében.

Az Angyaldekameron a pályatársak visszaemlékezéseit gyűjti össze

A posztumusz megjelenő kisregény bemutatása után az Uránia dísztermében levetítik az Angyaldekameront című portréfilmet is, melyben a pályatársak, kollégák és barátok visszaemlékezéseit színészek által előadott irodalmi részletek egészítik ki,

amelyeknek segítségével az film alkotói – Szabó Mihály rendező-operatőr, Erős Kinga szerkesztő és Orbán János Dénes forgatókönyvíró – árnyalt és részletgazdag képet állítanak össze az összesen tizenöt verseskötetet megjelentető költőről, az Angyaldekameron című nagyregény írójáról.

Csontos Jánost, mint újságírót szinte mindenki ismerte, azonban János elsősorban költő és író volt. Filmünk célja, hogy János munkásságárról, mint a magyar költészet és a próza formaművészéről és mesteréről emlékezzen – mondta el Szabó Mihály, az Angyaldekameron rendezője.

Az emlékezésbe bevont pályatársak sora már önmagában is kiválóan mutatja, mennyire sok szinten élt, menyire sok műfajban alkotott, mennyi platformon kommunikált Csontos János. Így aztán írói, költői, szerkesztői, filmrendezői, kultúraszervezői munkásságát méltatva a magyar értelmiség számos kiválósága szólal meg ebben a dokumentumfilmben, hogy aztán

Csermely Péter médiaszakember, Erős Kinga kritikus, Kovács István költő, polonista, Krizsán András építész, Lázár Balázs költő, színművész, Mezey Katalin költő, Pósa Zoltán költő, újságíró, Rózsássy Barbara költő, Szabó Mihály rendező-operatőr, Szentmártoni János költő, Szondi György bolgarista, szerkesztő, Toót-Holló Tamás író, szerkesztő, Vitéz Ferenc irodalomtörténész és Zsille Gábor, költő, műfordító

megszólalásai együttesen érzékeltessék azt a veszteséget, amelyet Csontos János fiatalon bekövetkező halálával szenvedett el a magyar kulturális élet.

Szabó Mihály, az Angyaldekameron rendezője ezért úgy látja,

Csontos János személyében és minden alkotásában a XX. század elejének magyar irodalmában oly szokásos szimbiózis kelt életre, amely azt mutatja, hogy még ma is lehetséges azt a fajta teljességet elérni, amelyben valaki az írói és az újságírói pálya egyformán avatott művelőjévé válhat és maradandó értéket alkothat.

Csontos János, talán matematika-fizika szakos hallgatói múltja miatt is tökélyre fejlesztette mindazt, amit a szonett műfajában a forma lehetőségeinek végletesen gazdag kihasználásával alkotni lehet. Nagyregényében, az Angyaldekameronban pedig gazdag elbeszélői színvilágú város- és családregényében saját szellemi fejlődését is nyomon követhetjük – tette hozzá.

Olyan szellemi pályaívet rajzolt meg, amelyikből három életmű is kitelt volna

Amint az az őt búcsúztató cikkben mi is megírtuk, a 2017-ben elhunyt Csontos János szülővárosában, az ózdi József Attila Gimnáziumban érettségizett 1980-ban, három szemesztert hallgatott a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem matematika–fizika szakán, végül ugyanitt diplomázott 1988-ban magyar–francia szakos tanárként. 1989-ben a Bálint György Újságíró Főiskolán is oklevelet szerzett művelődéspolitikai szakon. Újságírói pályáját a debreceni Egyetemi Életnél kezdte, majd 1987-től a Hajdú-Bihari Napló színi- és filmkritikusaként, kulturális szakírójaként folytatta. 1990-ben megalapította a Debreceni Krónika című napilapot, 1991-ben pedig a Szabadhajdú című hajdúböszörményi hetilapot. 1992-től az Esti Hírlap kulturális rovatvezetője,

1994-től 2015-ig kis megszakításokkal a Magyar Nemzet publicistája, 2003 és 2009 között főmunkatársa. Közben 2001-től másfél éven át a Duna Tv Kalendárium című magazinjának szerkesztője, majd ugyanitt kommunikációs irodavezető. 2000-ig a Napkelte Össztűz, 2005 és 2008 között a Hír Tv Lapzárta című vitaműsorának rendszeres résztvevője. 2009-ben megalapította a Nagyítás című irodalmi hetilapot, amely főszerkesztésével 2010-ig működött.

2011-ben az MTI szerkesztője, 2012-től a HungaroControl Zrt. munkatársa, 2015-től a Napi Gazdaság, majd a Magyar Idők főmunkatársa. Alapítója a Zenekar, a Vegyipar/Chemical Industry, a Stratégiai Tervezés, a Duna Hírnök és a Gloriett című lapoknak. Irodalmi pályáján a debreceni Határ című diákfolyóirat egyik alapító szerkesztője (1986–1988) és a szentendrei Folyam című folyóirat alapító főszerkesztője (1989–1991). Szerkesztője volt a Polisznak (1994–1995), valamint a Magyar Naplónak (1994–1995 és 2012–2015). 2013-ban és 2015-ben NKA-ösztöndíjat kapott regényírásra. Filmes pályáját az ezredfordulón kezdte. Szerkesztette és Glokalfilm nevű cégével gyártotta a Kő kövön (Hír Tv, 2007–2010), az Építészet XXI (Duna Tv, 2011), az Építészkorzó (M1, Duna Tv, 2014-től) és az Írókorzó (Duna Tv, 2016-tól) televíziós magazinokat, továbbá számos más sorozat és egyedi dokumentumfilm producere, szerkesztője, rendezője és/vagy riportere. Politikai vitaműsora: Fonák (Echo Tv, 2015–2016). 2008–2009-ben a Lakiteleki Mozgókép Szemle zsűritagja. Tagja az Írószövetség választmányának, a Magyar Filmakadémiának, az MMA köztestületének, az NKA szépirodalmi kollégiumának, valamint a Szellemi Honvédelem-díj, a Tokaji Írótábor és a Publishing Hungary kuratóriumának.

Újságíróként, publicistaként a Pethő Tibor-emlékérem, a Szellemi honvédelemért díj, a Csengery Antal-díj és a Bertha Bulcsú-emlékdíj birtokosa. Irodalmi munkásságát a 2015-ben átvett József Attila-díjon túl a Tokaji Írótábor Kishordó-díja, a Quasimodo-különdíj ismerte el.

Építészeti újságíróként, filmesként a Kós Károly-díjat, az Ezüst Ácsceruzát, a Dercsényi Dezső-díjat, a Magyar Urbanisztikáért díjat nyerte. 1989 óta volt nős, két leány- és egy fiúgyermeket hagyott maga után.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!