üzen a múlt

2019.10.03. 19:56

Új relikviák láthatók az aradi Ereklyemúzeumban

Raktárak mélyén őrzött 1848-1849-es kincseket állítottak ki a kamarakiállításon.

Az Ereklyemúzeumban helyszűke miatt nem látható minden emléktárgy, de a kedd este nyílt kamarakiállításon olyanok is megtekinthetők, amelyeket a raktárak mélyén őriznek. A két nagy kiállítóterem „előszobájában” ezentúl váltakozva állítanak majd ki darabokat a gyűjteményből – magyarázta Mizsur Anita muzeológus, kurátor – írja a Maszol.

A most nyílt kiállítás az elmúlt 170 év történelmi eseményeit, de ugyanakkor az Ereklyemúzeum történetének fontosabb mérföldköveit mutatja be – magyarázta a muzeológus, hozzátéve, hogy eredetileg december 31-ig tervezték nyitva tartani a tárlatot, de elképzelhető, hogy meghosszabbítják jövő március 15-ig, amikor egy más jellegű kiállítás váltja fel.

A kiállításon a kivégzett honvédtisztek személyes tulajdonai látható. Például Damjanich János összecsukható karosszéke, hajfürtje, amit menyasszonyának, Csernovics Emíliának küldött, vagy Lázár Vilmos csizmájának talpa és sarkantyúi, amelyek a sírból kerültek elő az 1910-es években végzett ásatásokkor; bitófadarabok, illetve faragott tárgyak, amiket a vértanúk vagy a várbörtönben lévő más fogvatartottak készítettek rabságuk idején. „Lehet, hogy kicsit hatásvadász a kiállítás, de próbáltunk a látogatók érzelmeire hatni, hogy átérezzék azt, ami nemcsak a 13-ak tragédiája volt, hanem az egész nemzet tragédiája” – mondta Fekete Károly, a Kölcsey Egyesület alelnöke.

Szerinte bizonyára vannak olyan tárgyak is, amelyek eredete kétes, de „olyanok, mint az egyházi ereklyék – ha hiszünk bennük, a szabadságban hiszünk”. A 13 honvédtiszt 1849. október 6-i kivégzése után az aradiak méltóképp szerettek volna emlékezni a forradalom mártírjaira, de erre csak az osztrák–magyar kiegyezés után kerülhetett sor.

A 19. század második felében alakult (és jogutódként ma is működő) Kölcsey Egyesület irányításával gyűjtés indult a forradalmi emléktárgyak kiállítására, és 1893-ban megnyílt az Ereklyemúzeum, akkor még a színház emeletén. A kiállítás a Kultúrpalota 1913-as megnyitásakor került át mostani helyére, de a román kommunista diktatúra az 1970-es években a raktárakba száműzte a relikviákat.

A 2000-es évek első évtizedében a Budapesti Hadtörténeti Intézet és Múzeummal, valamint a Szegedi Móra Ferenc Múzeummal közös európai uniós pályázat keretében restaurálták és leltározták a mintegy 17 ezer tárgyi emléket és dokumentumot, s végül négy évvel ezelőtt az Arad Megyei Múzeum második emeletén ismét egy állandó kiállítást rendeztek be.

Bognár Levente aradi alpolgármester a megnyitón emlékeztetett: az aradi magyarságnak már a harminc évvel ezelőtti rendszerváltáskor is az volt a vágya, hogy kulturális öröksége, identitásának jelképei, a Szabadság- és a Szentháromság-szobor, vagy az Ereklyemúzeum visszakerüljenek régi helyükre. „Hosszú küzdelem árán sikerült ezt elérni, és nem adjuk fel, azon leszünk, hogy az Ereklyemúzeum teljes anyaga látogathatóvá váljék” – mondta.

Az 1881-ben az aradi közművelődési élet szervezésére alapított Kölcsey Egyesületnek az Ereklyemúzeumon kívül (ami a megyei múzeum alapjait jelentette) a könyvtár alapítását és a Kultúrpalota építését is köszönhette a város. Ennek elismeréseként a közgyűjtemény vezetősége az elmúlt években minden magyar vonatkozású történelmi vagy képzőművészeti kiállítás megszervezésében az 1989 után újraalapított Kölcsey Egyesületre támaszkodik, és az együttműködésért köszönetét fejezte ki Bogdan Blaga megbízott igazgató.

Borítókép: maszol.ro

Ezek is érdekelhetik