A gombászat és a néphagyomány kapcsolatát tárja elénk egy új kötet

Nyulica, csöpörke, csibiske, füvike. Ilyen és ehhez hasonló meseszerű magyar fajtanevekkel is találkozhatunk a Gombák a magyar néphagyományban című kötetben, amely a mikológia, azaz a gombatan emberi összefüggéseit tárja elénk.

Balázs D. Attila

Az etnomikológia a gomba és a népi kultúra kapcsolatának kutatására jött létre a múlt század ötvenes éveiben, de középkori gyökerei vannak. Zsigmond Győző ennek a tudományágnak a kiváló magyar művelője, aki hosszú ideje járja a Kárpát-medencét, hogy felgöngyölítse ismert és ritka gombafajtáink hagyományainkba beépült fonalát.

A gombászás hasonló a kincskereséshez, és ez valóban kiviláglik ebből a közel négyszáz oldalas, gazdag képanyaggal ellátott, kemény táblás kötetből is. Gondoljunk akár csak a szarvasgomba-vadászatára, amely kutya vagy éppen disznó segítségével történik, hogy az mekkora élmény embernek, állatnak egyaránt. De Zsigmond könyvéből persze az is megtudható, hogy vargányászás közben nálunk és más népeknél is léteznek kifejezetten vargánya gombára vonatkozó mondókák, merthogy ezek állítólag segítenek abban, hogy minél többet találjunk a gombák királyából.

Hilib, medvetalp, vargánya

A vargányáról kimondottan hosszan értekezik a könyv, ami nem meglepő, hiszen egyik legízletesebb gombafélénkről van szó. A szakértő részletesen feldolgozta a hozzá köthető hiedelmeket, ismereteket és gyógyító praktikákat – számtalan kórra ismerik a vargánya jótékony hatását Kínától Mexikóig –, elkészítési módjait, valamint a magyar népköltészeti és népművészeti vonatkozásokat is. A könyv ugyanilyen mélységekben elemzi a többi gombafajtát is.

Ami pedig a vargánya népi neveit illeti, a sor döbbenetes: a kötet régiók szerinti felbontásban ontja a varázslatos elnevezéseket. Mert Biharban zápáki névvel illetik, Moldvában hilib, a Zoborvidéken kompert, Eger környékén pecegombának is hívják, Kalotaszegen mijókgomba, Csíkban pedig szalonnagombaként, Gyulakután medvetalpként is ismerik, de még sok-sok tucatnyi érdekes magyar névváltozattal találkozhatunk csak ennél a gombafajtánál. A népi elnevezések közötti eligazodást térképek is segítik.

Zsigmond Győző könyve a hobbigombászok által kevésbé ismert hazai gombafajtákat és azok néphagyományban rögzült spóráit is felkutatta. Pöfetegek, korallgombák, pereszkék, trombitagombák, gereben-, bagoly- és süngombák is terítékre kerülnek a vaskos és különösen rendhagyó tartalmú, ám mégis olvasmányos kötetben, amely könnyen gombászásra csábítja az olvasót. Ám az aranyszabályt sose feledjük: saját szedésű gombát csak bevizsgálás után használjunk fel!