drámairodalom

2021.11.11. 12:00

230 éve született Katona József, a Bánk bán szerzője

1791. november 11-én született Kecskeméten Katona József, a magyar dráma első nagy alakja, nemzeti drámánk, a Bánk bán szerzője.

Budapest, 2021. augusztus 20. A címszereplõ Molnár Levente (j) és Kálmándy Mihály (b) Petur bán szerepében Erkel Ferenc Bánk bán címû operájának ünnepi elõadásán a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon a nemzeti ünnepen, 2021. augusztus 20-án. MTI/Bruzák Noémi

Forrás: MTI

Fotó: Bruzák Noémi

Takácsmester apja fontosnak tartotta fia taníttatását, Katona így Pesten, Kecskeméten, Szegeden járt iskolába, majd Pesten jogot tanult. Műkedvelőként csatlakozott a pesti színtársulathoz, eleinte díszleteket mozgatott, majd a színtársulat akkori felügyelője, Mérey Sándor rábeszélésére 1812-ben színpadra is lépett. Íróként, fordítóként, rendezőként is működött, Komáromban és Székesfehérvárott Békési József művésznéven lépett fel. Beleszeretett a primadonna Déryné Széppataki Rózába, akinek szerelmes leveleket írt, de a színésznő nem akart tudomást venni róla; Katona nem is nősült meg soha. A kortársak dicsérték színészi képességeit, legkedvesebb szerepe Othello volt. Alaposan megismerte a drámairodalmat, főleg Schiller és Shakespeare műveit.

Szülei rábeszélésére szakított a színészettel, tanulmányait folytatva 1816-ban ügyvédi oklevelet szerzett. Egy ideig joggyakornok volt, majd 1820-ban saját irodát nyitott Pesten. Csakhamar Kecskemét alügyésze lett, 1826-ban pedig a város főügyészévé nevezték ki. Ekkor már felhagyott az irodalommal, íráskészségét csak tömör jegyzőkönyvek, vadásznaplók készítésében kamatoztatta. A vidéki értelmiség mulatozásokkal teli életét élte, különcségéről anekdoták keringtek.

Hallgatag és igazságszerető ember volt, jól beszélt latinul, németül, angolul, franciául és olaszul.

Kezdetben a kor divatos darabjait fordította, első saját drámája, A borzasztó torony egy német regény nyomán keletkezett. Írt történeti darabokat is: István, a magyarok első királya; Aubigny Clementia; Ziska, a táboriták vezére. A Jeruzsálem pusztulása 1814-ben, Josephus Flavius műve alapján készült, miként egyetlen vígjátéka, A rózsa, vagyis a tapasztalatlan légy a pókok között. Ennek tárgya egy Dérynével megtörtént eset, de a viszonylag sikerült darabot a színésznő tiltakozása miatt nem adták elő.

Fennmaradt 24 verse, és írt tanulmányt is Mi az oka, hogy Magyar Országban a játékszíni költőmesterség lábra nem tud kapni? címmel. Traktátusában az állandó színház hiányát, a színészélet bizonytalanságát, a közönség igényét a hazafias szólamokra, a kiadás nehézségeit, a cenzúrát és a tárgyilagos kritika hiányát sorolta fel okokként.

Fő műve, a Bánk bán első változata az Erdélyi Múzeum című folyóirat pályázatára készült 1815-ben.

A pályadíjat nem ő nyerte, az eredményhirdetésnél a nevét sem említették. A darabot Bárány Boldizsár észrevételei alapján átdolgozta, és mivel előadását nem engedélyezték, 1821-ben könyvben adta ki. Katona több történeti forrást dolgozott fel, hosszú részleteket illesztett be Veit Weber (Leonhard Wáchter) a korban népszerű lovagregényéből, ezek mégis a magyar Tiborc szövegévé váltak.

Legismertebb darabjának bemutatását nem érhette meg, 1830. április 16-án Kecskeméten szívrohamban meghalt. A Bánk bán ősbemutatójára csak 1833-ban került sor.

A mű lassan vált ismertté, első pesti előadásán, 1839-ben Vörösmarty is elmarasztalta. 1845-ben ismét a cenzúra szólt közbe,

a darab sikere csak 1848. március 15-i előadásán kezdődött.

Az 1850-es években ismét gyanús lett, és csak Gyulai Pál és Arany János tanulmányai nyomán vált a klasszikus magyar dráma etalonjává. A műből

Erkel Ferenc, a magyar nemzeti opera megteremtője 1861-ben írt operát Egressy Béni librettójára.

A Bánk bán egyszerre volt korhű és időszerű, jellemeinek mélysége és gazdagsága Shakespeare-t idézi, elsőként itt szólalt meg magyarul a jambikus versforma. Katona József megelőzte korát, drámája az érett romantika és realizmus határán mozog, noha a magyar romantika kezdetén íródott. Az 1810-es években társadalomkritikája nem hatott, csak a reformkor évtizedei során érett be. A Bánk bán napjainkban is szerepel a színházak műsorán, tévé- és operafilm-változata is készült.

Borítókép: Molnár Levente (jobbra) Bánk bán és Kálmándy Mihály Petur bán szerepében Erkel Ferenc Bánk bán című operájának ünnepi előadásán a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon 2021. augusztus 20-án

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában