Váraink és kastélyaink

2021.11.22. 08:32

Minden eddiginél nagyobb műemlék-felújítási program indul

Jellegénél és méretnél fogva páratlan, történelminek is nevezhető műemlék-felújítási program indult hazánkban, melynek köszönhetően az állami tulajdonú kastélyok és várak közül – első ütemben – összesen harminc épületet renoválnak. Soha ekkora mértékű fejlesztés nem történt e téren, és ennek a projektnek a jelentősége abban is megmutatkozik, hogy Európában jelenleg nincs ehhez hasonló, egységes szempontrendszerű program.

A Nemzeti kastélyprogram és nemzeti várprogramnak köszönhetően újabb felújított műemléket adnak át decemberben a közönségnek, így az eddig átadott négy kastély és két vár után a Bajnán található Sándor–Metternich-kastély is elkészül ebben az évben. Virág Zsolt, a Nemzeti kastélyprogram és nemzeti várprogram miniszteri biztosa a Magyar Nemzetnek elmondta: a felújítási program kezdete óta a tatai Esterházy-kastély, a nádasdladányi Nádasdy-kastély, a füzérradványi Károlyi-kastély, a sümegi püspöki palota, a mosonmagyaróvári vár, valamint a szögligeti Szádvár fejlesztése készült el. 2023 végéig a programban megjelölt 18 kastély és 12 vár mindegyike teljes pompájában fogja megnyitni kapuit.

Az állami tulajdonban lévő kastélyok és várak évtizedeken keresztül leromlott állapotban voltak. A felújítási program fontos célja a műemlékvédelem és az örökségmegőrzés, valamint a gazdaságfejlesztés is olyan térségekben, amelyekről korábban senki nem gondolta volna, hogy valaha élénk turizmus jellemzi majd

– fogalmazott Virág Zsolt. Hozzátette: összetett célrendszer mentén kezdték megvalósítani a projektet, ideértve a vidékfejlesztés, a területfejlesztés, a munkahelyteremtés szempontjait is, lévén ha egy települést a több évtizede használaton kívüli kastély felújítása után 40-50 ezer ember keres fel évente, az komoly hatással van a térség turizmusára, gazdaságára. Virág Zsolt úgy fogalmazott, hogy a program első ütemébe bekerült harminc műemlék épületet sokrétű szempontrendszer alapján választották ki: a földrajzi elhelyezkedés, a turisztikai fejleszthetőség, a művészeti, a műemléki, a kultúrtörténeti érték mellett az is szerepet játszott, hogy milyen az épület statikai állapota. Akadt olyan épület, amelynek a renoválását éppen emiatt mindenképpen el kellett kezdeni.

Történelmi kihívás

A Nemzeti kastélyprogram és nemzeti várprogram 2016 és 2020 közötti fejlesztéseit összesen hatvanmilliárd forintos uniós támogatásból és hazai költségvetési forrásból valósítják meg.

Az összeg nagyságából látszik, soha ekkora volumenű fejlesztés nem történt e téren, miként a magyarországi kastélyok és várak újjávarázsolására sem jutott még ekkora forrás. A fejlesztés jelentősége abban is megmutatkozik, hogy jelenleg Európában nincs hasonló, egységes szempontrendszerű program.

Igaz, az angol vagy a francia kastélyokkal a történelem kegyesebb volt. – Jelenleg tervezés alatt áll a programoknak egy második üteme, amellyel további állami tulajdonú kastélyok és várak tudnának turisztikai vonzerővé válni. Köztudott, hogy a magyarországi kastélyok, kúriák 99,9 százalékát kifosztották a második világháború végén, leggyakrabban a frontátvonulás körüli időszakban, így ezekben nem maradtak meg a bútorok, a műtárgyak, a történeti épülettartozékok – hangsúlyozta a miniszteri biztos. Ugyanakkor – mint mondta – a Nemzeti kastélyprogramnak van egy műtárgy-visszavásárlási programja is, amely 76 év után lehetővé teszi, hogy egyes műtárgyak visszakerüljenek egykori helyükre, de ez nyilván nem elegendő egy-egy kastély, de akár egyetlen kastélybeli szoba teljes berendezésére sem.

Virág Zsolt kitért arra is, hogy egy-egy helyszínen a kastély- és a parkélmény mellett az elmúlt korok különböző életmódját is átélhető módon mutatják be: például megtudhatjuk, hány gyertyát használtak el egy este, milyen volt a fűtésrendszer, milyen volt a hőérzet, merre futott a vízvezeték és hogy milyen titkos lépcsőházakban közlekedtek a grófi család tagjai. Szerinte ezekkel a tartalmakkal lehet pótolni a történeti berendezés hiányát.

Kincsek a padláson

A sümegi palota padlásán például számos összetört, XIX. századi kályhára bukkantak az épület felújításakor. A restaurátor szakemberek az apró darabok puzzle-szerű összeillesztésével rekonstruálták a korabeli kályhákat. – Előkerült egy több mint négy méter magas, aranyozott barokk kályha töredéke is, amely egykor a dísztermet fűthette – mesélte a miniszteri biztos. Egy műemlék felújítása során mindig előfordulnak nem várt események, a rejtett szerkezetek feltárása után van, hogy meg kell erősíteni az alapokat, van, amikor a gépészet vagy a közművek tervezett nyomvonalán kerülnek feltárásra barokk kori pincerészletek, ciszternák, így ilyenkor tervmódosítás következik. A füzérradványi Károlyi-kastély könyvtárszobájában egy falfestés bukkant elő a festőrestaurátori kutatások során, amely a grófi család címerállatát, a karvalyt ábrázolta. Ez ma már ismét eredeti szépségében várja a kastélyba látogató turisták ezreit – mondta Virág Zsolt.

Turizmus és örökségvédelem

A Nemzeti kastélyprogram és nemzeti várprogram turisztikai szempontból is egyedülálló lehetőségeket rejt magában – mondta Glázer Tamás, a Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója. Mint fogalmazott, a társaság küldetése az értékmentésen és az értékközvetítésen túl a magyarországi épített, és az ehhez kapcsolódó természeti örökség megőrzése. Turisztikai szempontból cél a versenyképesség fenntartása, növelése a Kárpát-medencében. – Mivel turizmusról beszélünk, túl azon, hogy megőrizzük az épített örökséget és bemutatjuk történelmünk e darabját, megmentjük, fejlesztjük, egyben szellemi rehabilitációra is törekszünk. A történelmi családok, korlenyomatuk bemutatása számunkra legalább olyan fontos, mint magát az épületet korhűen visszaadni – mondta. Kiemelte, a fejlesztésekkel az a célja, hogy primer turisztikai funkciót kapjanak ezek az épületek, ami több lábon áll. – Gondolok itt interaktív, élményközpontú, az adott kastélyt, települést bemutató kiállításokra, megszólítva ezzel az Y és Z generációt is. A régi, vitrinekkel és kordonokkal körbevett műtárgyak helyett időutazást keltő látogatás az élményelem. Visszamegyünk az időben, és úgy érezzük magunkat, mintha az adott család vendégei lennénk. Minden mozog, forog, megérinthető. Olyan élményt adhat, amelyet mindenki be tud fogadni, fel tud fogni; nem akar több lenni, mint ami – sorolta az újításokat a szakember.

A kiállítás mellett igény van olyan egyéb szolgáltatásokra, mint az ajándékbolt, piknikfelszerelés bérlésének lehetősége, kávézó, étterem, helyi termelők termékei, helyi gasztronómiai kínálat, melyek nemzetgazdasági szempontból sem elhanyagolhatók. – Ez egy küldetés. Kastély és vár a társadalomban identitást erősít, műemlékvédelem, örökségmegőrzés. A kastélyok és várak a nem formális oktatás színterei, ezáltal közösségi, rekreációs központok is, ilyetén Magyarország arculatához tartozók – emelte ki Glázer Tamás.

Borítókép: A tatai Esterházy-kastély megújult pompájában, számos látnivalóval várja a turisták tízezreit

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában