Julianna, az Égi tűnemény

2022.07.11. 16:11

Dunaalmás a mai napig őrzi Csokonai és Lilla szerelmének emlékét

Lilla emlékének nyomában jártunk Dunaalmáson, megismerkedve a községgel is.

A dunaalmási temető árnyas fáinak tövében kovácsoltvas kerítéssel övezett, vörös mészkőből faragott, neogót mérműves sírkő jelzi, hogy itt nyugszik Lilla, azaz Vajda Julianna, Csokonai Vitéz Mihály szerelme. Az ápolt síremléken friss koszorúk és emlékszalagok mutatják, hogy a sír mai napig az irodalomkedvelők zarándokhelye. A sírfeliraton olvashatjuk: „Állíttatta Vajda Júlia második férje, Végh Mihály esperes, 1855-ben.” Mellette Vajda Júlia első férje, Lévai István sírköve, 1840-ből. Egy élet néhány szóban, de mit is tudhatunk erről az életről? Lilla emlékének nyomában jártunk Dunaalmáson, megismerkedve a községgel is – írja a Magyar Nemzet.

Dunaalmás erdők, festői dombok tövében meghúzódó, ezerötszáz lelket számláló Duna-parti község Komárom-Esztergom megye északi peremén. A Gerecse hegység lábánál, közvetlenül a Duna jobb partján, a tatai Öreg-tóból eredő Által-ér mellett terül el. 1980 óta önálló község, előtte Almásneszmélyként volt ismert. Az előkerült régészeti leletek tanúsága szerint ősidők óta lakott hely, első írásos említése 1094-ből származik. A honfoglaló magyaroknak egy érdekes temetőjét találták meg Dunaalmáson.

A településnek jelentős egyháztörténeti múltja van: a pannonhalmi apátság már 1213-ban bencés templomot és kolostort építtetett a községben, ezt 1529-ben a törökök elpusztították.

A mai templom – a régi helyén – 1894-ben épült, eklektikus stílusban. A Duna fölé magasodó domboldalon áll a település 1754-ben épült, barokk stílusú katolikus temploma, melynek berendezése a XVIII. században készült. A községben található a 15 éves háborút lezáró 1606-os zsitvatoroki béke emlékműve, amely a békekötés helyszínének állít emléket. Dunaalmás egyik legfőbb természeti értékét az a langyos, kénhidrogénben gazdag karsztforrás jelenti, amely a községet régóta ismert fürdőhellyé tette. A legendák szerint már Mária Terézia is vizsgáltatta a forrás vizét. Iható tisztaságú, páratlanul magas szulfidtartalmú, reumatikus panaszokra is ajánlott. Jelentős a szulfát-, kalcium- és magnéziumtartalma is. A római korban is meglévő, újrafakadt források vizéből egy pihenőtavat alakítottak ki Dunaalmáson.

A község mai napig őrzi a költő és Lilla szerelmének emlékét.

A főutcán álló Csokonai Művelődési Házban, mely Lilla lebontott lakóháza helyén épült, 1971-ben emlékszobát hoztak létre. A 2020-ban elhunyt, Dunaalmáson élő Ferenczy Miklós orvos-író 1968-ban adta ki Csokonai Lillája című könyvét, melyet több helytörténeti és irodalomtörténeti munka követett, többéves kutatómunka eredményeként. A kutatás közben felgyűlt sok felbecsülhetetlen értékű tárgyi és írásos emlék az 1971-ben felavatott emlékszobában lelt otthonra. Fő helyen Lilla feltételezett arcképe látható. Az irodalomtörténeti gyűjtemény az évek során a község történelmi és néprajzi emléktárgyaival bővült. A szomszédos parkban áll a költő fehér mészkőből készített szobra, Szabados Béla szobrászművész alkotása. – Az irodalmat és a magyar nyelvet itt szerettem meg, Dunaalmáson, Lilla sírjánál – olvashatjuk a Ferenczy Miklós dunaalmási orvossal 2015-ben készült interjúban. – Elmentem mindazon helyekre, ahol Csokonai és Lilla megfordult. Kutattam az életét.

Ápoljuk Lilla sírját, létrehoztam egy emlékszobát is az ő tiszteletére, ahol összegyűjtöttem a vele kapcsolatos emlékeket.

Már az 5. vendégnaplót vezetjük. A bejegyzésekből kiderül, hogy a szoba már országos hírnévre tett szert. Több évtizedes kutatás után sem értem, hogy mehetett hirtelen férjhez Lilla egy fakereskedőhöz, hisz szerették egymást Csokonaival. A női lélek kiszámíthatatlan – összegezte bölcsen az orvos-író.
Hetényen 2015 szeptemberében nyílt egy kiállítás, amelynek megnyitóján sok apró, kevésbé ismert részlet hangzott el a költő és Lilla kapcsolatáról. Ezekből is idézünk.

Lilla, azaz Vajda Julianna, Csokonai Vitéz Mihály szerelmének nyughelye a dunaalmási temetőben.
Fotó: Magyar Nemzet/Bényei Adrienn

Vajda Julianna Komáromban élt, édesapja gabonakereskedőként megbecsült tagja volt a komáromi társadalomnak, ahol nyüzsgő gazdasági és társadalmi élet folyt a XVIII. században. Csokonai Vitéz Mihály 1797 tavaszán járt először Komáromban.

A református kollégium udvarán pillantotta meg Vajda Juliannát, aki az ő versét szavalta a felkelők zászlóavató ünnepségén. „Megláttam, és azonnal |Látnom, szeretnem – egy volt”

írta le Csokonai az első benyomását a lányról A fogadástétel című versében. A költő ezután mintegy kilenc hónapot töltött Komáromban. Bejáratos volt Vajdáékhoz, akiknek eleinte tetszett ez a nagy tudással, műveltséggel bíró ember. Vajda Pál azonban többre becsülte a jó üzletet, mint az ábrándos költő lantpengetését. 1798 tavaszán, míg Csokonai állás után járt a Balatonnál, a lány, szülei biztatására és támogatásával igent mondott Lévai István dunaalmási fakereskedőnek. Csokonai a hír hallatán gyorsan visszautazott Komáromba, de a lány már nem másította meg döntését. Nem sokkal később szerelmének halhatatlan emlékére született meg A reményhez című verse.

Vajda Julianna 1798-ban költözött Dunaalmásra Lévai István fakereskedő feleségeként.

Nem volt jó a házasságuk. A kutatások azt bizonyítják, hogy Csokonai és Lilla továbbra is kapcsolatban maradtak. A költő ezekben az években sorra járta a környék parókiáit, és szívesen időzött az akkor már Dunaalmáson lakó szerelme közelében. 1800-ban nyomtatásban megjelent verseit is elküldte neki, 1802-ben pedig meglátogatta. Nem üres kézzel érkezett: az édesapja által ráhagyott pecsétgyűrűjét ajándékozta oda Lillának.

Dunaalmáson ma is úgy tartják, többször is találkozhattak Lilla lakóhelyén.

1805-ben rossz hírek érkeztek Debrecenből, a költő meghalt. Csokonai édesanyja fia halála után levélben számolt be Júliának a tragikus eseményről, és elküldette a Lilla-dalok első példányát Dunaalmásra, amely a magyar irodalom első szerelmesvers-ciklusa.

Férje 1840-ben bekövetkezett halála után négy évvel Lilla ismét férjhez ment, ezúttal Végh Mihály hetényi espereshez. Ez a házasság is elhibázott, boldogtalan volt, öt év múlva visszaköltözött almási otthonába. 1855-ben, 78 éves korában itt érte a halál a felvilágosodás legnagyobb költője, Csokonai Vitéz Mihály múzsáját, Vajda Juliannát. Kérésére vele temették Csokonai búcsúlevelét és a Lilla-dalok című kötetet.

Borítóképünk illusztráció. Burai István festőművész Csokonai és diáktársai című festett üvegablaka a Debreceni Református Kollégium Csokonai-emlékszobájában 2015. január 28-án. Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!