Szélesvásznú történelem

2024.06.29. 16:35

Fűben ölelkező fiatalok a gyár árnyékában keresik a rendszerből vezető kiutat

1969-ben mutatták be Gyarmathy Lívia filmszatíráját, az Ismeri a szandi mandit?, amelyben a fiatal Juli és a temperamentumos Piroska egy professzionálisan diszfunkcionális gyárban építi reménytelenül a szocializmust. Zavaros Eszter és Csatári Bence ezúttal Lukácsy György filmesztétát és Tóth Eszter Zsófia történészt látta vendégül a Hír TV Szélesvásznú történelem című műsorában, akik fontos fogódzkodókkal szolgálnak a klasszikus értelemben vett cselekménnyel, főszereplőkkel alig-alig rendelkező kultuszfilmhez.

MW

Forrás: NFI

Gyarmathy Lívia és férje, Böszörményi Géza debütáló filmje, az Ismeri a szandi mandit? a konvenciókat felrúgva, rendhagyó szerkezetével és friss hangvételével tűnt ki a korabeli társadalmi kérdéseket boncolgató alkotások közül - írja a Magyar Nemzet. 

 A film egy vegyészüzemben játszódik, ahol a munkatársak felesleges tevékenységekkel töltik idejüket, parodizálva az ötvenes évek termelési filmjeit (Dalolva szép az élet, Állami Áruház) és magát a szocializmust is. A gyáron kívül ugyanez a céltalanság folytatódik, groteszk keretbe helyezve a rendszert és a benne élő embereket, akik más-más módokon próbálnak megküzdeni, megalkudni vagy éppen azonosulni a rendszerrel.

Ismeri a szandi mandit? – fontosabb előképek 

Gyarmathy Lívia filmjének egyik legszembetűnőbb vonása, hogy a társadalmi tematikát érzéki színhasználattal vegyíti, a szereplők öltözete pedig sokszor többet árul el az adott karakterekről, mint maga a cselekmény. Ez az erős vizualitás részben Jacques Demy túlzó gesztusokkal dolgozó filmjeivel (Cherbourgi esernyők, A rochefort-i kisasszonyok) rokonítja az Ismeri a szandi mandit?, akinél a felfokozott színhasználat ugyancsak fontos szervező elem. Még direktebb előképeket találunk a cseh új hullám alkotásai között:

Van egy új hullámos hatása, ez a könnyedség, nagyon nem Hollywood, például nincs főszereplőnk, nincsenek óriási jellemfejlődések. Körülbelül ugyanúgy lép ki mindenki a filmből, mint ahogy belelépett. Gyarmathy Lívia leginkább Jean Tatit idézi


– mondja Lukácsy György, utalva a Nagybácsim vagy a Playtime játékos, burleszkes humorára, de joggal juthatnak eszünkbe olyan új hullámos alkotók munkái is, mint Milos Forman (Tűz van, babám!), Ivan Passer (Intim megvilágításban) vagy még inkább Vera Chytilová (Százszorszépek), akinél a szatirikus hangvétel miatt szintén erős, élénk színvilággal találkozhatunk.

Múló korlelet vagy örök érvényű történet? 

Túl azon, hogy a film a szocialista rendszer áthallásos kritikája, egy letűnt rendszer abszurd működésének a humoros tükre, több olyan pontja is van, ami ma is releváns témákat érint. Ilyenek a férfi-női dinamikák, az egyedül állás, a lehúzó, visszatartó családi háttér vagy a munkaválasztás kérdése, melyek ugyanúgy megélhetők ma, mint a 60-as években.

Van egy nagyon bizarr áthallása a filmnek. Az 50-es évek, ugye, arról szólt, hogy a hagyományosan paraszti magyar társadalmat beterelik a tsz-be vagy a gyárakba, ahol meg kell tanulniuk használni a műszereket. Erről szóltak a termelési filmek, most pedig ennek az ellenkezőjét látjuk, miszerint újra kell tanulni kapálni, mivel ez a tudás el lett felejtve


– mutat rá Lukácsy György a filmes fricskára, ám ez nemcsak a szocializmus, hanem minden modernizálódó rendszer vissza-visszatérő problémája.

A film címe azonban fájóan kelet-európai: a szandi mandi az angol „Sunday Monday” szókapcsolat kifacsart magyarításából született, és egy régi slágerre utal, illetve arra az esetlenségre, hogy tetszik nekünk valami, de még csak másolni sem vagyunk képesek

(a 60-as években az angol korántsem volt olyan magától értetődő nemzetközi nyelv, mint ma).

Nem tudjuk, mi az, de érezzük a hiányát, valami nagyon menő, távoli és szabad dologról lehet szó – és ezt érzi ma is generációk sokasága, még ha már beszél angolul. Valamit elvesztettünk, és még mindig nem találtuk meg – és ez a valami annyira elveszett, hogy még szó sem esik róla.

Végszó 

A film hatása érzékelhető a hetvenes és nyolcvanas évek magyar szatíráiban, mint a Gyula vitéz télen-nyáron, A sípoló macskakő, a Bástyasétány hetvennégy vagy éppen a Tímár Péter rendezte Egészséges erotika, amelyek mind az indusztriális humort és az üzemi tematikát viszik tovább. Gyarmathy Lívia filmjét 2012-ben a Magyar Művészeti Akadémia beválasztotta a tagok által legértékesebbnek ítélt 53 magyar film közé.

Az Ismeri a szandi mandit? ma este 20 órakor sugározza a Hír TV, utána 22 órától nézhetjük meg a Szélesvásznú történelem vonatkozó adását. Az ismétlések vasárnap 11 és 13 órakor lesznek.

Az eredeti cikket ITT olvashatja el.

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a szon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában