Erőforrások szabadulnak fel

– Régen sokkal nyitottabbak voltak az emberek, és mindig volt, akivel meg tudták beszélni problémáikat, beleértve az egyházi személyeket is, akiket az „élet tudóinak” tekintettek, és bizalommal fordultak hozzájuk segítségért ha valamilyen elakadást éreztek életükben.

Az egyház küldetései között szeretné a lelkigondozás hagyományát megőrizni, mert úgy véli:

„beszélgető emberekre” igen nagy szükség van ebben a rohanó, kihívásokkal telített világban,

ahol az emberi pszichére óriási teher nehezedik – mondta el Molnár Zoltán görögkatolikus pap, a nyíregyházi Síp utcai Görög Menta Ház vezetője, miért invitálják rendszeresen őszinte beszélgetésekre azokat, akik ki akarják önteni szívüket, elmondani gondjaikat, félelmeiket, valamint szeretnének elsajátítani olyan technikákat, amelyekkel növelhetik lelki edzettségüket korunk civilizációs ártalmaival szemben.

Eszme- és érzelemcsere

– A foglalkozásokat hasonlóképpen kell elképzelni, mint amikor az ember pszichológushoz megy, vannak egyéni beszélgetések, ezeket lelkigondozóként általában én vezetem, a kiscsoportos foglalkozásokra szakmabelieket, pszichológusokat, családterapeutákat hívunk meg, és egy-egy, a családi életből vett témát beszélünk meg. Úgy gondoljuk, egymás tapasztalataiból is tudunk épülni.

Az egymásra épülő kurzuson játékokba ágyazott szituációs feladatokon keresztül gyakoroltuk például a konfliktusfeloldást segítő, együttműködő kommunikációt, a legutóbbi stresszkezelő csoportos alkalmakat is szakmabeli vezette: dr. Molnár Ákos mentálhigiénés szakember.

– A lelki egészség köré szőtt nagy létszámú hallgatóságot befogadó előadásaink szintén nyitottak, és örömmel látjuk, hogy rendezvényeinkre eljönnek azok is, akik nem tartoznak vallási-egyházi közösségünkhöz – jegyezte meg Molnár Zoltán.

Az atya szerint sok inger éri az embereket, sokféle elvárásnak szeretnének megfelelni, de nem tudnak, ezért túlterheltek, frusztráltak. S mivel nem létezik egy egységes, mindenki számára jól leélhető életforma, mindenki a saját maga életkörülményei között kell, hogy megtalálja a kiutat problémájából.

– Kapcsolatrendszerünkben van a legtöbb gond és elakadás, főként a házastársi kapcsolatokban. Vannak, akik azért szenvednek, mert házasságban élnek, mások azért, mert nem élnek házasságban – mind a két véglet jellemző, és mindkettő padlóra terítheti az embert.

Rengetegen a munkahelyükön élnek meg nehézségeket kollégáikkal, főnökeikkel, és keresik a kommunikációnak azt a formáját, amivel a saját érdekeiket úgy tudják képviselni, hogy közben ne váljanak provokatívvá. A középkorosztály fordulópontként éli meg a 40. vagy 45. életévét, és legtöbbjük változtatni szeretne addigi életén, ennek lehetőségeit keresik.

De a családon belüli konfliktusok, elhidegült házastársi kapcsolatok, felnőttkori testvérviszály, a szülő-gyerek közötti nézeteltérések – amelyek ugyancsak stresszt, szorongást hordoznak – még a leggyakoribb problémák, amelyek felszínre kerülnek mind a 8 fős, zárt csoportos foglalkozásokon, mind az egyéni beszélgetéseken – sorolta az atya.

Egy lépcsővel feljebb

Hozzátette: a „találkozások” elsődleges célja, hogy a résztvevők be tudják azonosítani az életük stresszgócait, azt, hogyan reagálnak a feszültségekre, mik az alapvető megküzdési stratégiáik, és hogy azok hatékonyak-e. Mélyebb értelemben: fontos, hogy tisztán lássák, mi billentette ki őket a lelki egyensúlyból, és megtalálják azokat az eszközöket, amivel a megrekedt állapotból tovább tudnak lépni.

– S az „önismereti utazás” közben sokan ráébrednek arra is, hogy a hit, a vallásgyakorlás, egy közösséghez tartozás érzése újabb erőforrás lehet számára – mondta Molnár Zoltán görögkatolikus pap.

KO